A kutatók már számítottak rá, hogy előbb-utóbb elérheti a magyarországi Duna-szakaszt, most pedig meg is érkezett az első bizonyíték. Egy szávai állasküsz példányát június végén, Paks közelében fogták ki egy halfaunisztikai mintavétel során.
Megérkezett a szávai állasküsz a magyar Dunába
Új halfaj jelenlétét sikerült első alkalommal bizonyítani Magyarországon. A szávai állasküsz (Alburnus sava) egy példánya június 29-én került elő a Duna uszódi szakaszán, a strand alatt, a kövezés előtti nyílt vízben.
A különleges fogás egy, a Paksi Atomerőmű működéséhez kapcsolódó monitoring során történt. A kutatók nappali mintavételt végeztek nagy teljesítményű elektromos halmintavevő eszközzel, amikor egy küszcsapatban rábukkantak a Magyarországról eddig nem bizonyított faj egyedére.
A fogásról a Halászat című folyóirat 2026. augusztusi számában számoltak be. A példány teljes testhossza 212 milliméter, standard testhossza pedig 187 milliméter volt. A szakemberek több külső bélyeg alapján azonosították szávai állasküszként.
Nem volt teljesen váratlan a felfedezés
A halászati szakemberek már korábban számítottak arra, hogy a faj megjelenhet Magyarországon. 2024-ben ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországtól délebbre már több helyről jelezték az állasküszök jelenlétét, így idővel a Duna magyarországi szakaszán is felbukkanhatnak.
A mostani lelet ezért fontos bizonyíték arra, hogy a faj elérte Magyarországot.
Érdemes azonban pontosítani: nem feltétlenül arról van szó, hogy a szávai állasküsz most jelent meg először Magyarországon, hanem arról, hogy most sikerült először hitelt érdemlően bizonyítani a jelenlétét. A korábbi, bizonytalan vagy téves azonosítások miatt a fajnak eddig nem volt megbízható, jelenkori magyarországi előfordulási adata.
Könnyű összekeverni a közönséges küsszel
A szávai állasküsz első ránézésre nem feltétlenül tűnik különlegesnek. Megjelenése hasonlít a Magyarországon jól ismert közönséges küszéhez, ezért a két fajt laikusként könnyű összetéveszteni.
A szakemberek több anatómiai jellemzőt is vizsgálnak az azonosítás során. Ilyen például az oldalvonal mentén található pikkelyek száma, a hasi él pikkelyezettsége, valamint az úszók bizonyos jellemzői. A most kifogott példányon az oldalvonal mentén 63 pikkelyt számoltak, ami szintén alátámasztotta a faj meghatározását.
Mit tudunk a szávai állasküszről?
A szávai állasküsz a pontyfélék családjába tartozó édesvízi halfaj. Tudományos nevét, az Alburnus sava nevet a Száváról kapta, amelynek vízrendszerében őshonos. Áramvonalas, oldalról lapított teste van, háta barnászöldes vagy kékeszöld, oldalai pedig ezüstösen csillognak. Rajokban él, és elsősorban tiszta, oxigéndús folyóvizekben érzi jól magát.
Tápláléka főként planktonikus élőlényekből, apró rákokból, rovarlárvákból és vízbe hulló rovarokból áll. Tavasszal és nyár elején sekélyebb, kavicsos partszakaszokra vonul ívni. Az állasküszök között egyébként több, egymáshoz hasonló faj is ismert. A Duna vízrendszeréből három fajt tartanak számon: az állasküszt (Alburnus mento), a szávai állasküszt (Alburnus sava) és az al-dunai állasküszt (Alburnus danubicus).
Ezt olvastad már? Újra támadott a „horvát rém”: már öt fürdőzőt harapott meg a hatalmas tengeri állat
