Volodimir Zelenszkij 2019-ben alakította első kabinetét, amelyben már helyet kapott a tech-guru Mykhailo Fedorov, kettejük szövetsége pedig idén júliusig tartott, amikor Fedorov védelmi miniszteri reformjait megállítva az ukrán elnök felmentette őt tisztségéből. Pedig Fedorov azt ígérte, amit minden ukrán hallani és megélni szeretne: a háború végét, mégpedig ukrán győzelemmel és minimális veszteségekkel.
Nyerhetne Ukrajna, ha hagynák őt dolgozni?
Mykhailo Fedorov Zelenszkij elnök egykori legbiztosabb szövetségeséből lehet rövidesen az ukrán elnök legerősebb kihívója, akinek a népszerűsége már meg is haladja egykori főnökéét. A kormányban 2019 óta digitalizációs, idén január óta pedig védelmi miniszterként szolgáló tech-guru szerint Ukrajna nyerhetne, ha nem lenne annyira vaskalapos a hadseregének vezetése, valamint politikai elitje.
Szerinte létre lehetne hozni olyan AI-vezérelt automata fegyverrendszereket, amelyek semlegesítik az orosz fenyegetést (rakétákat, katonákat egyaránt) és képes olyan csapásokat mérni Oroszországra, amelyek megakadályozzák számára a háború folytatását. Fedorov szerint így akár meg is lehetne nyerni a függetlenségi háborút, ráadásul sokkal kevesebb emberáldozattal. Vele szemben szerinte a hagyományos hadviselésben hívők állnak, akik szerint a háborút a sáros lövészárkokban kell megnyerni, ahhoz pedig emberek kellenek. Raádásul az egykori digitalizációs miniszter futurisztikus elképzeléseit valóságtól elrugaszkodottnak tartják.
Zelenszkij nemcsak Fedorovot váltotta le júliusban (ami miatt országszerte tüntetések kezdődtek), hanem hadseregbeli ellenlábasát Olekszandr Szirszkij vezérkari főnököt is, ám a konfliktus nem jutott nyugvópontra.
Ha nem hoz jó döntést, Ukrajna veszíteni fog
A Telegraph-nak például Fedorov arról beszélt, hogy Ukrajna – ha így folytatja, elveszíti a háborút. Szerinte Kijevnek mindössze néhány hónapja maradt arra, hogy meghozza azokat a döntéseket, amelyek megváltoztathatják a háború menetét. A helyzetet súlyosbítja, hogy Oroszország támadókapacitása gyorsabban növekszik, mint Ukrajnáé.
Moszkva egyik legnagyobb előnye a tömeg. Az oroszok egyre olcsóbb, nagy számban gyártható rakétákkal és drónokkal támadnak, miközben a pontosságnál egyre fontosabb számukra a mennyiség. Az új, sugárhajtóművel felszerelt Geran drónok hatótávolsága közel 1000 kilométerre nőtt, sebességük pedig megháromszorozódott. Oroszország emellett új Dan-T rakéták tízezreit gyártaná, amelyek a Storm Shadow-hoz hasonló hatótávolságot és robbanófejet kínálnak annak árának töredékéért. A Fekete-tenger térségében a Banderol robotrepülőgépek is komoly veszélyt jelentenek, miközben Moszkva észak-koreai ballisztikus rakétákhoz is hozzájutott, írja a Telegraph.
Le akarják zárni az oroszok a háborút
Az orosz stratégia nem csupán a front áttörésére épül. Kijevet és más ukrán városokat folyamatos bombázásokkal próbálják működésképtelenné tenni. Egyetlen napon 19 légiriadó volt Kijevben, miközben az orosz támadások élelmiszer-raktárakat, logisztikai központokat, üzleteket és energetikai létesítményeket is értek. Herszon fő erőművének megsemmisítése után a város egyes részeinek kiürítését is fontolgatják, mert télen nem biztosítható a fűtés.
Ukrajna eközben súlyos ember- és eszközhiánnyal küzd. Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés korábbi vezetője szerint havonta legalább 30 ezer embert kellene mozgósítani ahhoz, hogy a jelenlegi állapotokat egyáltalán fenn lehessen tartani. Ukrajnának kevés a légvédelmi elfogórakétája, miközben az oroszoknak továbbra is jelentős tartalékaik vannak. Fedorov szerint a problémát az innováció és az egységes háborús stratégia hiánya is súlyosbítja.
Összeomolhat ennyitől Putyin rendszere?
Az ukránok ugyanakkor képesek fájdalmas csapásokat mérni Oroszországra. Drónokkal és új rakétákkal orosz olajfinomítókat és katonai-logisztikai létesítményeket támadnak, egy dróncsapás pedig az orosz Wildberries raktárkapacitásának jelentős részét pusztította el. Ezek a támadások azonban egyelőre nem fordították meg a háború menetét: az orosz válaszcsapások Ukrajna modern raktárkapacitásának mintegy 90 százalékát semmisítették meg, miközben a kikötők elleni támadások az ukrán gabonaexportot is súlyosan visszavetették. Vagyis a mélységi ukrán támadások komoly károkat okozhatnak, de önmagukban nem elegendők Vlagyimir Putyin rendszerének megtöréséhez.
Putyinnak van egy „ítéletnapi gépe”: ha ezt látjuk az égen, komoly baj van
Választások jöhetnek Zelenszkij bukásával?
A konfliktus azóta politikai kihívássá szélesedett. Fedorov már háború alatti választásokat követel, miközben Zelenszkij szerint ez akár Ukrajna pusztulásához is vezethet. A belső harc azért különösen veszélyes, mert a fronton éppen arra lenne szükség, amiben Fedorov szerint Ukrajna a leggyengébb: világos stratégiára, hatékony államra, technológiai fölényre, elegendő emberre és megfelelő légvédelemre. A volt miniszter szerint az ukrán állam jelenleg mindössze „5 százalékos hatékonysággal” működik.
A következő hónapok ezért döntőek lehetnek. Oroszország tömegtermeléssel és folyamatos támadásokkal próbálja felőrölni Ukrajnát, a célja továbbra is az, hogy összeomoljon Ukrajna energetikai, közlekedési és logisztikai infrastruktúrája a téli időszak beálltára. A Telegraph szerint a kérdés az, hogyan lesz képes erre reagálni Ukrajna.
Mindeközben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint akkor jöhet egy Putyin-Trump-Zelenszkij találkozó, ha megegyeznek az ukrajnai helyzet tartós rendezésében. Különben szerinte nincs értelme találkozniuk. Médiabeszámolók szerint a múlt héten Moszkvában tárgyaló CIA-vezér, John Ratcliffe is felvetett egy ilyen találkozót, írja az Anadolu török hírügynökség.
Lavrov nem kertelt: Kimondta, a céljuk Ukrajna megszüntetése
