Vesztett lendületéből a budapesti lakáspiac: míg tavaly augusztusban még 21 százalékos éves drágulást mértek, idén már csak 6,7 százalékkal kerültek többe a fővárosi lakóingatlanok. Ráadásul júliushoz képest minimálisan csökkentek is az árak. A szakértő szerint ez hosszabb távon jó hír lehet a vásárlóknak.

Már nem száguldanak úgy a budapesti lakásárak

Látványosan lassul a budapesti lakásárak emelkedése az ingatlan.com friss elemzése szerint. A fővárosban 6,7 százalékos éves drágulást mértek augusztusban, ami kevesebb mint a harmada a tavaly augusztusi 21 százalékos ütemnek.

Havi összevetésben még feltűnőbb a változás: miközben országosan 0,6 százalékkal nőttek a lakásárak júliusról augusztusra, Budapesten 0,1 százalékos csökkenést mértek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fővárosi ingatlanok hirtelen olcsóbbá váltak volna. Inkább arról van szó, hogy a korábbi gyors áremelkedés jelentősen lelassult, és a piac egyre inkább a stagnálás felé tart.

„Szitáló stagnálás” alakult ki

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője szerint az elmúlt hónapokban egyfajta „szitáló stagnálás” jellemezte a lakáspiacot. Ez azt jelenti, hogy egyik hónapban valamelyest emelkednek az árak, a következőben pedig részben visszakorrigálnak. Összességében így hónapról hónapra alig változik az árszint.

A szakértő szerint ennek egyik legfontosabb következménye, hogy folyamatosan lassul az éves lakásdrágulás üteme, amit már a vevők és az eladók is kezdenek érzékelni. Ez a lakásvásárlók számára komoly változást jelenthet a korábbi időszakhoz képest. Amikor az árak gyorsan emelkedtek, sokan attól tarthattak, hogy ha várnak, néhány hónap múlva már jóval drágábban tudnak csak vásárolni.

A mostani helyzetben viszont egyre kevésbé indokolt kapkodni: a vevők több időt szánhatnak a keresésre, összehasonlíthatják az ajánlatokat, és akár az alkupozíciójuk is javulhat.

Még mindig nagyon drága Budapest

A lassulás ellenére a fővárosi ingatlanárak továbbra is magasak. Szeptember elején a használt lakások és házak medián négyzetméterára 1,41 millió forint volt Budapesten, vagyis gyakorlatilag nem változott augusztushoz képest.

A kerületek között azonban óriási különbségek vannak. A legdrágábbnak számító I., II., XII. és V. kerületben 1,77–2,03 millió forint között alakult a medián négyzetméterár. A legolcsóbb fővárosi kerület továbbra is Soroksár, ahol 949 ezer forint volt a medián négyzetméterár.

Vagyis a lassuló drágulás ellenére Budapesten továbbra is komoly anyagi teher egy lakás megvásárlása.

Vidéken még jelentős drágulás látható

A lakáspiac lassulása nem mindenhol ugyanolyan mértékű. Az országos átlagnál jóval nagyobb éves drágulás látható azokban a régiókban, ahol az ingatlanárak korábban alacsonyabb szintről indultak. Az Észak-Alföldön például 15,3 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 15,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak egy év alatt.

A megyeszékhelyek közül továbbra is Debrecen a legdrágább: a használt lakóingatlanok medián négyzetméterára 1,04 millió forint volt. Ezzel szemben Salgótarjánban mindössze 309 ezer forint volt a medián négyzetméterár, így továbbra is ez a legolcsóbb megyeszékhely.

2027-ben is maradhat a lassabb tempó

A jelenlegi trendek alapján a lakásvásárlók helyzete fokozatosan javulhat. Balogh László szerint a jövedelmek növekedése, valamint a lakásárak drágulási ütemének további mérséklődése együttesen javíthatja a lakások megfizethetőségét.

A szakértő arra számít, hogy a lakáspiac visszafogottabb tempója 2027-ben is fennmaradhat. Míg tavaly mintegy 150 ezer adásvétel történt, idén és jövőre várhatóan egyaránt 130–140 ezer tranzakció valósulhat meg. Ez egy jelentősen nyugodtabb piacot jelenthet a korábbi évekhez képest.