Az Országgyűlés titkos szavazással öt új tagot választott az Alkotmánybíróságba, miután a közelmúltbeli alkotmánymódosítások miatt több alkotmánybíró megbízatása megszűnt vagy hamarosan lejár.
A Tisza jelöltjei kerültek az Alkotmánybíróságba a jelentős átalakítás részeként
Az új alkotmánybírák Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár; Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, közigazgatási jogász; Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója; Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője; valamint Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem büntetőjogász professzora.
A Tisza Párt parlamenti frakciója által jelölt mind az öt jelölt 137 igen és hat nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt. Ezt követően letették hivatali esküjüket az Országgyűlés előtt.
Miért volt szükség öt új tagra?
Az átalakításra az Alaptörvény 17. módosítása miatt volt szükség, amely visszaállította az Alkotmánybíróság tagjainak 70 éves felső korhatárát. Ennek következtében Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak a megbízatása szeptember 1-jén megszűnt, miután mindannyian betöltötték a 70. életévüket. Az Országgyűlésnek 60 nap állt rendelkezésére a megüresedett helyek betöltésére.
A 24.hu szerint az ötödik hely azért vált betöltendővé, mert Czine Ágnes, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese novemberben tölti ki 12 éves megbízatását. Az új szabályok szerint a frissen megválasztott tagok 12 év helyett kilencéves mandátumot kapnak. A reform azt is lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ismét maguk az alkotmánybírák válasszák meg.
Mit képviselnek az új alkotmánybírák?
A jelöltek az Országgyűlés bizottsági meghallgatásain ismertették elképzeléseiket. Chronowski Nóra úgy fogalmazott, hogy egy jogszabály megsemmisítését a sikeres alkotmányos kontroll bizonyítékának, nem pedig kudarcnak tekintené. Az alkotmányosság alapértékei között a demokratikus jogállamot, az emberi méltóságot, valamint a kisebbségek és a sérülékeny csoportok védelmét emelte ki.
Kovács András György szerint az Alkotmánybíróságnak újra kell élesztenie és tovább kell fejlesztenie a rendszerváltást követő időszakban kialakított alkotmányos joggyakorlatot. Ligeti Miklós különösen kritikusan értékelte a testület közelmúltbeli működését. Azt mondta, az Alkotmánybíróságot „újra kell gondolni és újra kell építeni”, és „foglyul ejtett Alkotmánybíróságnak” nevezte a jelenlegi intézményt.
Orosz Árpád Gábor szerint a közbizalom helyreállításához hiteles és független bírákra van szükség, míg Szomora Zsolt az alkotmányos párbeszédet hangsúlyozta a hatalmi ágak között, a konfliktusok puszta intézményi szembenállásként való kezelése helyett.
Ez is érdekelhet: Magyar Péter szerint Orbán Viktor börtönt is kaphat a vagyonvisszaszerzési hivatal dolgozóinak megfenyegetése miatt
A Fidesz bojkottálta a választást
A Fidesz és a KDNP tagjai nem vettek részt a szavazáson, helyette a voksolás előtt kivonultak az ülésteremből, miután a választási eljárást illegitimnek és az alkotmányosság megcsúfolásának nevezték. A Mi Hazánk parlamenti frakciója viszont részt vett a folyamatban, és öt saját jelöltet is állított, ám azok nem kapták meg a szükséges támogatást az illetékes parlamenti bizottságtól.
Az új kinevezésekkel jelentős megújuláson megy keresztül a 15 tagú Alkotmánybíróság, miközben a Tisza-kormány továbbra is a bírói függetlenség, a jogállamiság és az állami intézmények közötti hatalmi egyensúly visszaállításán dolgozik.
Olvass tovább: Orbán Viktor nagy visszatérése vagy siralmas végjátéka volt a kötcsei piknik?
