Új kutatás szerint az afrikai kontinens egyik hasadékzónájában a földkéreg már kritikus mértékben elvékonyodott. A folyamat végül egy új óceán kialakulásához vezethet, bár mindez még több millió évig tarthat.
Két tektonikus lemezre szakad Afrika
A Föld kontinensei számunkra mozdulatlannak tűnnek, valójában azonban folyamatosan változtatják helyüket. Több mint 200 millió évvel ezelőtt a kontinensek még a Pangea nevű szuperkontinenst alkották, amely később a tektonikus lemezek mozgása miatt feldarabolódott.
A folyamat napjainkban is zajlik, és Afrika lehet a következő kontinens, amely jelentős változáson megy keresztül. A kontinens alatt ugyanis két tektonikus lemez távolodik épp egymástól: a kontinens nagy részét magában foglaló núbiai lemez és a kisebb szomáliai lemez, amely Kelet-Afrika nagy részét és Madagaszkárt is magában foglalja.
A két lemez közötti hasadék az úgynevezett Kelet-afrikai árokrendszer (másik nevén a Nagy-hasadékvölgy) része. A kutatók most ennek egy különösen fontos szakaszát, a Kenyán és Etiópián több száz kilométeren keresztül húzódó Turkana-hasadékot vizsgálták.
A földkéreg sokkal vékonyabb, mint gondolták
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók korábban elvégzett szeizmikus méréseket elemeztek, majd ezek alapján kiszámították a földkéreg vastagságát a térségben – írja a Science Alert.
Az eredmények meglepőek voltak: a hasadék közepén a kéreg mindössze nagyjából 13 kilométer vastag, miközben a hasadék szélein több mint 35 kilométeres vastagságot mértek.
Ez azért fontos, mert amikor egy hasadékzónában a kontinentális kéreg körülbelül 15 kilométernél vékonyabbá válik, a terület belép az úgynevezett elvékonyodási („necking”) szakaszba. Innentől a kéreg egyre gyengébb lesz, ami elősegíti a további szakadást.
Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa szerint a kelet-afrikai térség előrébb tart a hasadási folyamatban, mint korábban gondolták.
Ezt olvastad már? Teljesen máshogy érkezhetett az élet a Földre évmilliárdokkal ezelőtt, mint eddig gondolták
Új óceán születhet Afrika helyén
A kontinens kettészakadása természetesen nem a közeljövőben következik be. A kutatók szerint még néhány millió évre lehet szükség ahhoz, hogy a jelenlegi szakasz befejeződjön.
Ezt követően azonban kezdetét veheti az úgynevezett óceánosodás. A folyamat során a földkéreg tovább vékonyodik, mígnem a mélyből magma tör fel. A magma lehűlve új kőzetet és tengerfeneket hoz létre, a kialakuló medencébe pedig fokozatosan betörhet az Indiai-óceán vize.
Így idővel egy új óceán alakulhat ki a mai Kelet-Afrika térségében.
A folyamat egyébként már most is megfigyelhető az Északkelet-Afrikában található Afar-medencében, a Vörös-tenger közelében.
A folyamat az emberi evolúció kutatására is hatással lehet
A Turkana-hasadék nemcsak geológiai szempontból különleges. A kenyai térség a korai emberelődök, vagyis a homininák számos fosszíliájáról is ismert, ezért fontos szerepet tölt be az emberi evolúció kutatásában.
Az új tanulmány azonban egy érdekes lehetőséget vet fel: nem feltétlenül azért találtak itt különösen sok ősi emberelődhöz kapcsolódó leletet, mert a térség minden más afrikai területnél fontosabb lett volna az emberi evolúció szempontjából: a geológiai folyamatok ugyanis kedvező feltételeket teremthettek a fosszíliák megőrződéséhez.
A kutatók szerint a Turkana-hasadék jelenlegi elvékonyodási szakasza körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődhetett, egy hosszabb vulkáni aktivitással jellemezhető időszakot követően. Ez nagyjából egybeesik a térségben megtalált legkorábbi hominina-fosszíliák korával.
A hasadék fejlődésével egyre több üledék halmozódhatott fel, ami kedvezett annak, hogy az akkoriban élő állatok és emberelődök maradványai hosszú időn keresztül megőrződjenek. A kutatók szerint ezért a tektonikus változások alapvető szerepet játszhattak abban, hogy a Turkana-hasadék kivételesen gazdag paleoantropológiai lelőhely lett.
