A tudomány egyik legnagyobb rejtélye az, hogy hogyan vagyunk mindannyian itt, pontosabban az, hogy honnan indult maga az élet. Bár a kutatók szerint az első egyszerű élőlények nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Föld ősi óceánjaiban, még mindig nem teljesen világos, honnan származtak azok a kémiai elemek, amelyek lehetővé tették az élet kialakulását.

Egy új, a NASA támogatásával készült kutatás azonban alapjaiban kérdőjelezheti meg az eddig elfogadott elméleteket.

Új magyarázattal szolgálhatnak az élethez szükséges elemek eredetére

A hagyományos elképzelés szerint a Földre az élethez nélkülözhetetlen elemek jelentős része a Naprendszer külső vidékeiről érkezett üstökösök és aszteroidák révén. Ezek az égitestek a bolygó kialakulásának késői nagy bombázás nevű időszakában szállíthatták a szükséges összetevőket a fiatal Földre.

A Science Advances folyóiratban megjelent új tanulmány azonban más képet fest. A Rice Egyetem kutatói arra jutottak, hogy két kulcsfontosságú elem, a foszfor és a nitrogén – amelyek nélkül az ismert élet nem létezhetne – valószínűleg nem a külső, hanem a belső Naprendszerből származik.

A meteoritok a Naprendszer időkapszulái

A kutatók meteoritok vizsgálatával próbálták feltárni a több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti eseményeket. A meteoritok ugyanis olyan ősi anyagokat tartalmaznak, amelyek még a Föld kialakulása előtt keletkeztek.

A vizsgálat két fő csoportot hasonlított össze: a fémből álló vasmeteoritokat és a kőzetes kondritokat. Előbbiek a Naprendszer legelső bolygócsíráiból származnak, míg a kondritok egy későbbi, 2–3 millió évvel később létrejött generáció maradványai.

Laboratóriumi kísérletek és geokémiai modellek segítségével a kutatók rekonstruálták, hogyan oszlott meg a foszfor és a nitrogén a korai Naprendszerben. Az eredmények szerint az első bolygócsírák esetében a foszfor és nitrogén aránya kifelé haladva nőtt, míg a második generációban éppen az ellenkező tendencia volt megfigyelhető.

Hatalmas segítséget kapott a Föld az élet beindításához

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a folyamatban kulcsszerepet játszhatott a Jupiter kialakulása. A gázóriás növekedése során akkora gravitációs hatásra tett szert, amellyel jelentősen befolyásolta az anyagok mozgását a Naprendszerben.

A modellek szerint a Jupiter lényegében akadályt emelt a foszfor és a nitrogén áramlása elé, megnehezítve azok kijutását a külső régiókba. Ennek következtében a belső Naprendszerben több olyan anyag maradt vissza, amely később a Föld építőköveivé vált.

Ez is érdekelhet: Százezer galaxis tart a Nagy Attraktor felé velünk együtt, de mi is az egyáltalán?

A lakhatóság kulcsa egy Jupiter-szerű bolygó?

A kutatók szerint a Föld jelenlegi foszfor–nitrogén arányát leginkább a belső Naprendszerből származó ősi bolygócsírák magyarázzák. Ez azt jelenti, hogy bolygónk az élethez szükséges alapanyagok jelentős részét már nagyon korán megszerezhette, anélkül hogy nagy mennyiségű anyagra lett volna szüksége a külső Naprendszerből.

A tanulmány továbbá egy újabb izgalmas kérdést is felvet, ugyanis ha itt már sikerült, akkor vajon más bolygórendszerekben is szükség van-e egy Jupiterhez hasonló óriásbolygóra ahhoz, hogy elegendő létfontosságú elem gyűljön össze egy lakható világ kialakulásához?

A választ egyelőre nem ismerjük, de a kutatás szerint a Jupiter jóval nagyobb szerepet játszhatott a földi élet történetében, mint azt korábban gondolták.

Olvass tovább: Bolygóvadászat indul, 100 ezer, a Földhöz hasonló bolygót akar felfedezni a NASA