2026 novemberében a törökországi Antalyában rendezik meg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 31. konferenciáját (COP31). A világ országainak képviselői az éghajlatváltozás mérsékléséről, hatásaihoz való alkalmazkodásról és a nemzetközi együttműködés bővítéséről tárgyalnak majd. Üzbegisztán számára a konferencia fontos lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsa a korábbi nemzetközi találkozókon felvetett környezetvédelmi kezdeményezéseket, és felhívja a világ figyelmét térségünk éghajlati kihívásaira. Közép-Ázsiában az emelkedő hőmérséklet, a vízhiány, az elsivatagosodás és a talajromlás nemcsak a gazdasági fejlődést, hanem a természetes ökoszisztémák jövőjét és a növényvilág sokféleségét is közvetlenül veszélyezteti.

Szerző: Feruz Akbarov, a biológiai tudományok doktora (PhD), az Üzbég Köztársaság Tudományos Akadémiája Botanikai Intézetének vezető kutatója, az Üzbegisztán Flórája Laboratórium munkatársa.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás központi szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben. Célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa, és törekedjen annak 1,5 Celsius-fokra való korlátozására. Ennek eléréséhez elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás, valamint a pénzügyi és technológiai együttműködés bővítése. Különösen fontos a természetes ökoszisztémák ellenálló képességének megőrzése azokon a területeken, ahol egyre gyakoribbá vagy súlyosabbá válik az aszály és a vízhiány. Az éghajlati viszonyok változása közvetlenül befolyásolja a növényfajok természetes elterjedését és az életfeltételeikhez megfelelő környezeti adottságok elérhetőségét. Ezért a tudományos megfigyeléseken alapuló alkalmazkodási intézkedések kidolgozása a nemzetközi klímapolitika egyik fontos területévé vált.

Üzbegisztán nemzetközi fórumokon bemutatott éghajlatvédelmi kezdeményezései olyan sürgető kérdésekre összpontosítanak, mint az Aral-tó térségének környezeti problémái, a vízkészletek védelme és a természetes ökoszisztémák helyreállítása. A 2023-as dubaji COP28-csúcstalálkozón Savkat Mirzijojev elnök egy nemzetközi klímatechnológiai kiállítási és innovációs központ létrehozására tett javaslatot az Aral-tó térségében. A kezdeményezés célja, hogy a modern technológiákat és a nemzetközi szakértelmet egyesítve segítsen megoldást találni a régió összetett környezeti problémáira. A 2024-es bakui COP29-en felmerült egy Nemzetközi Éghajlati Veszteség- és Kárfelmérési Központ létrehozása, valamint egy, a folyami ökoszisztémák ökológiai biztonságának és egészségének garantálásáról szóló nyilatkozat kidolgozása is. Emellett bejelentették egy regionális genetikai erőforrásbank létrehozásának tervét, amely az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb növényfajták fejlesztését segítené.

Üzbegisztán nemzetközi környezetvédelmi kezdeményezései az ENSZ keretében elfogadott dokumentumokban is megjelentek. Különösen fontos, hogy 2024. augusztus 13-án az ENSZ Közgyűlése elfogadott egy, az ország kezdeményezésére kidolgozott határozatot, amely a fenntartható erdőgazdálkodással, valamint a leromlott állapotú és száraz területek erdősítésével, illetve újraerdősítésével foglalkozik. A dokumentum elismeri a talajromlás elleni küzdelem és az erdei ökoszisztémák helyreállításának jelentőségét a környezeti kihívások kezelésében.

Ezt is olvasd el: Üzbegisztán új gazdasági lehetőségeket lát a Türk Államok Szervezetében

A regionális együttműködés szintén napirendre került a 2025 áprilisában Szamarkandban megrendezett nemzetközi klímafórumon. A résztvevők beszámoltak arról, hogy kidolgozták és jóváhagyták a közép-ázsiai országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáját. Az elnök egy minden évben, a Navruz ünnep előtt megrendezett regionális faültetési kampány elindítását javasolta „Közép-Ázsia zöld övezete” néven. Emellett hangsúlyozta a tudományos szakértelem egyesítésének szükségességét annak érdekében, hogy az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság ellenállóbbá váljon az éghajlatváltozással szemben. Ezek a kezdeményezések jól mutatják Üzbegisztán folyamatos részvételét a nemzetközi klímapolitikában, és fontos alapot teremtenek a COP31-en folytatandó együttműködés bővítéséhez.

A nemzetközi környezetvédelmi kezdeményezések összhangban állnak azokkal a hazai intézkedésekkel is, amelyek célja a zöldterületek bővítése, az elsivatagosodás visszaszorítása és a természetes ökoszisztémák védelme. Az országos jelentőségű „Yashil Makon” (Zöld Tér) program keretében országszerte több mint egymilliárd fa- és cserjecsemetét ültettek el. Az Üzbég Köztársaság elnökének hivatalos honlapján 2026. július 6-án közzétett adatok szerint a zöldterületek aránya a 2020-as 8 százalékról 2025-re 14,3 százalékra emelkedett.

Az Aral-tó térségének ökológiai helyreállítása különösen fontos szerepet játszik az elsivatagosodás elleni küzdelemben. Az elmúlt években az egykori tómeder több mint 2 millió hektáros területén hoztak létre új erdőtelepítéseket. A szakszaul és más sivatagi növények ültetésével a homok, a só és a por terjedését szeretnék mérsékelni, valamint javítani a helyi környezeti feltételeket. Emellett figyelmet fordítanak a sivatagi térségek természeti adottságainak fenntartható hasznosítására és a növényi erőforrások megőrzésére is. Hangsúlyozták a sivatagi növények vetőmagtermesztésének és faiskolai nevelésének fejlesztését, valamint a sótűrő növények termesztését. Felmerült az is, hogy a leromlott állapotú területeken korszerű mezőgazdasági technológiákat teszteljenek. Mindez rámutat arra, hogy az ökológiai helyreállítást tudományos kutatásokkal is össze kell kapcsolni.

A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a védett természeti területek hálózatát is bővítik. 2025 és 2026 között tíz védett természeti terület kiterjedését növelték meg. Emellett 2026-ban három új nemzeti természeti parkot hoztak létre, így a Védett Természeti Területek Igazgatóságához tartozó védett területek száma 24-ről 27-re emelkedett. A hivatalos adatok szerint 2026. március 30-án Üzbegisztán területének 15,7 százaléka állt természetvédelmi oltalom alatt.

A zöldterületek bővítése és a védett természeti területek számának növelése mellett továbbra is sürgető feladatot jelent a vadon élő növényfajok sokféleségének megőrzése a klímaváltozás közepette. A hőmérséklet és a nedvességi viszonyok változása eltérő módon hat a növények élőhelyeire: egyes fajok számára beszűkülhetnek az alkalmas területek, mások pedig új földrajzi régiók felé húzódhatnak. A Közép-Ázsiában végzett kutatások szerint ezek a folyamatok különösen erőteljesek lehetnek a hegyvidéki és hegylábi ökoszisztémákban. Egyes növényfajok jövőbeli elterjedését vizsgáló modellek az ökológiailag megfelelő élőhelyek beszűkülését, a magasabban fekvő területek felé történő eltolódást, valamint az éghajlati menedékterületek csökkenését vetítik előre.

A Szurkhandarja régió természetes növényvilágát vizsgáló kutatás az 1981–1990-es és a 2021–2023-as időszak adatait hasonlította össze. Az eredmények szerint a levegő hőmérséklete 1,8–2,0 Celsius-fokkal emelkedett, miközben csökkent a csapadék mennyisége és a talaj nedvességtartalma. Az éghajlati változások különösen erőteljesen jelentkeztek azokon a területeken, ahol endemikus, vagyis kizárólag egy adott földrajzi térségben előforduló növényfajok élnek. Ez is rámutat arra, hogy élőhelyeik megőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani.

Ebből a szempontból a nemzeti növényvilág megőrzéséhez nem elegendő a jelenlegi védett területekre összpontosítani: a növényfajok elterjedésének várható jövőbeli változásait is figyelembe kell venni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a növényföldrajzi kutatások, a hosszú távú ökológiai megfigyelések és a korszerű modellezések eredményeit rendszeresen beépítsék a természetvédelmi gyakorlatba.

A biológiai sokféleség megőrzése a klímaváltozás korában összehangolt fellépést igényel a nemzetközi együttműködés, a nemzeti környezetvédelmi politika és a tudományos kutatás területén egyaránt. A COP31 fontos lehetőséget kínál az ezen a területen folytatott együttműködés további erősítésére. Nemzeti növényvilágunk jövője közvetlenül függ a ma meghozott döntésektől, a természetes ökoszisztémák védelmétől és a tudományos eredményekre épülő gyakorlati intézkedések hatékonyságától.

Kiemelt kép: illusztráció, depositphotos.com