Üzbegisztán a Türk Államok Szervezetében (TÁSZ) való részvételét lehetőségnek tekinti arra, hogy kereskedelmi kapcsolatait új ipari tartalommal bővítse. A cél olyan termelési láncok kialakítása, amelyekben különböző országok vállalkozásai együttműködve állítanak elő késztermékeket, majd azokat a nemzetközi piacokon értékesítik. Ez az egyik legfontosabb célkitűzése annak az „Új Gazdasági Lehetőségek Tere” elnevezésű kezdeményezésnek, amelyet Shavkat Mirziyoyev, az Üzbég Köztársaság elnöke terjesztett elő.

A TÁSZ Üzbegisztánt, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Törökországot fogja össze. Türkmenisztán és Magyarország megfigyelő államként vesz részt a szervezet munkájában. Ez a földrajzi kiterjedés Közép-Ázsiát a Dél-Kaukázussal, Törökországgal és a nyugati kereskedelmi útvonalakkal kapcsolja össze. Üzbegisztán számára a többoldalú együttműködés egyik legnagyobb előnye, hogy összehangolhatja a kereskedelmi és szállítási feltételeket olyan országokkal, amelyek döntései befolyásolják a vállalatok közötti termelési kapcsolatok fejlődését.

Jelentősen nőtt a kereskedelmi forgalom

Üzbegisztán és a TÁSZ többi tagállama, valamint Türkmenisztán és Magyarország együttes kereskedelmi forgalma a 2017-es 4,13 milliárd dollárról 2025-re 10,82 milliárd dollárra emelkedett. 2026 januárja és júliusa között a forgalom 19,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A partnerországok gazdasági jelenléte is erősödik Üzbegisztánban: augusztus elején már 4871 olyan vállalkozás működött az országban, amelynek tőkéjében külföldi partnerek is részt vettek.

A kereskedelmi kapcsolatok bővülésével egyre fontosabbá válik a forgalom szerkezete is. 2026 első hét hónapjában Üzbegisztán 2,29 milliárd dollár értékben exportált árukat ezekbe az országokba, miközben az import értéke elérte a 4,46 milliárd dollárt. Az export erősítéséhez magasabb feldolgozottságú termékek előállítására van szükség. Az ipari együttműködés lehetővé teszi az üzbég vállalatok számára, hogy jobban igazodjanak a partnerországok keresletéhez, és a TÁSZ térségén túl is új piacokat érjenek el.

Ezt se hagyd ki: Üzbegisztán függetlenségének napja: 35 év alatt teljesen átalakult az ország

Magyarország is része az együttműködésnek

Az ipari termelés összehangolása fokozatosan az üzbég TÁSZ-politika egyik központi céljává vált. Shavkat Mirziyoyev 2018-as részvétele után a türk államok csúcstalálkozóján Üzbegisztán 2019-ben teljes jogú tagként csatlakozott az akkori Türk Tanácshoz. Az ország 2022-ben Szamarkandban rendezte meg a TÁSZ csúcstalálkozóját, és átvette a szervezet elnökségét. A találkozón az elnök olyan értékláncok kialakítását javasolta, amelyekben a részt vevő országok vállalatai együtt állítanak elő hozzáadott értéket képviselő termékeket, majd közösen lépnek ki harmadik országok piacaira.

A 2024-es, biskeki csúcstalálkozón Mirziyoyev egy stratégiai partnerségi megállapodás megkötését kezdeményezte, amely erősíthetné a hosszú távú gazdasági projektek politikai alapjait.

Üzbegisztán 2025-ben a közvetlen vállalatközi kapcsolatok fejlesztésére is javaslatokat tett. A budapesti találkozón az elnök a TURK-TRADE platform létrehozását, az ipari együttműködési program kidolgozását, valamint egy egységes befektetési portál kialakítását szorgalmazta. Ezek a kezdeményezések az üzleti együttműködés egymást követő szakaszait fednék le: a partnerek felkutatását, a befektetési lehetőségek bemutatását és a termelési projektek előkészítését.

A vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat a türk államok bakui kereskedelmi fóruma is erősítette. Az eseményen üzbég gyártók kész kötöttáruk és építőanyagok szállításáról kötöttek megállapodásokat.

Új megállapodások és többmilliárdos beruházások

A javaslatok mellett konkrét döntések is születtek. 2026 februárjában a TÁSZ tagállamainak gazdasági és kereskedelmi miniszterei kereskedelmi partnerségről szóló memorandumot írtak alá, és jóváhagyták a gazdasági, kereskedelmi, beruházási és pénzügyi együttműködés ütemtervét. Ugyanebben az évben megkezdte működését a Türk Befektetési Alap is. A Gazdasági Partnerségi Tanács létrehozásáról egyelőre további egyeztetésekre van szükség a részt vevő államok között.

A partnerországokkal fennálló kétoldalú befektetési kapcsolatok már most is alapot teremtenek az új termelési kapacitások kialakításához. 2025-ben Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból, Türkmenisztánból és Magyarországról összesen 4,29 milliárd dollár értékű beruházás érkezett. 2026-ban 280, összesen 17,24 milliárd dollár értékű projekten dolgoznak. Ezek keretében január és augusztus között ténylegesen 3,84 milliárd dollárt fektettek be. A beruházások hosszú távú hatása attól függ, hogy az új kapacitások mikor kezdik meg működésüket, és mekkora termelést tesznek lehetővé.

A kétoldalú együttműködés egyik példája a Kaszkadarja régióban található. Itt befejeződött az azerbajdzsáni Matanat vállalat gipsztermékeket előállító projektjének első szakasza, miközben megkezdődött a második szakasz, a gipszkarton-gyártási kapacitás kiépítése. A beruházás így közvetlenül az Üzbegisztánon belüli feldolgozóipari és gyártási tevékenységeket erősíti.

A közlekedés és a digitalizáció is fontos szerepet kap

A közlekedési ágazat már kézzelfogható példát is kínál a szervezet szintjén megvalósult együttműködésre. Az E-permit elektronikus engedélyezési rendszer eredetileg Üzbegisztán és Törökország közös projektjeként indult, mára azonban Üzbegisztán és a TÁSZ valamennyi tagállama között működik. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy két ország által kidolgozott megoldás közös regionális eljárássá fejlődhet.

A közlekedési összeköttetések további fejlesztése a tarifák összehangolásától, a digitális vámeljárásoktól és a logisztikai központok működésétől is függ. Üzbegisztán a Középső Folyosó összekapcsolását szorgalmazza az épülő Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonallal, valamint a tervezett transzafgán útvonallal.

A közlekedési fejlesztések mellett a digitalizáció is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 2026-os, turkesztáni csúcstalálkozón az üzbég elnök egy „Digitális Türk Folyosó” kialakítását javasolta, amely nagy sebességű kommunikációs hálózatokon keresztül kapcsolná össze a térség adatközpontjait. Emellett arra hívta fel a partnereket, hogy vegyenek részt a Kazahsztánnal közösen létrehozandó kockázatitőke-alapban.

Ezek a kezdeményezések a gazdasági növekedés lehetséges új forrásaira, a technológiára, az innovációra és a több piacon is működőképes vállalkozások fejlesztésére összpontosítanak.

Üzbegisztán számára a TÁSZ-on belüli együttműködés következő szakaszát a gazdasági növekedés minősége határozhatja meg. A kereskedelmi forgalom és a befektetési kapcsolatok megfelelő méretű alapot teremtenek az ipari együttműködéshez, annak stratégiai jelentősége azonban attól függ, hogy az üzbég vállalatok milyen szerepet töltenek be a késztermékek előállításában, és milyen széles piacokra jutnak el ezek a termékek. Az ország ipari, beruházási, közlekedési és technológiai kezdeményezései ezt a célt szolgálják.