Orosz-kínai megbeszélés: ketten a Nyugat ellen

Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz vezetővel folytatott telefonbeszélgetése alkalmával megerősítette, hogy országa támogatja Moszkvát a szuverenitás és a biztonság kérdésében.

Hszi Putyinnak szerdán azt mondta: „minden félnek felelősségteljesen szorgalmaznia kell az ukrajnai válság megfelelő rendezését” – írja a Hszinhua hivatalos hírügynökség.

A Kreml a felhívásról szóló beszámolójában közölte, hogy Putyin „vázolta alapvető értékelését az ukrajnai helyzetről”.

Moszkva hivatalos közleménye szerint Hszi „megjegyezte azon lépéseinek legitimitását, amelyeket Oroszország az alapvető nemzeti érdekek védelmében hozott a külső erők által a biztonságát érő kihívásokkal szemben”.

Kína nem bírálta Oroszország Ukrajna elleni invázióját, és nem hivatkozott rá ilyen kifejezésekkel, miközben azzal vádolta a NATO-t és a Nyugatot, hogy támadásra provokálják Moszkvát.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot Kína Oroszországhoz való igazodása miatt, egyúttal figyelmeztetve azokat a nemzeteket is, amelyek Putyint támogatják az ukrajnai invázió kérdésében, hogy „a történelem rossz oldalán” állnak.

„Kína azt állítja, hogy semleges, de viselkedése világossá teszi, hogy továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője.

Hetekkel azelőtt, hogy Oroszország február 24-én megindította volna a támadást, Putyin és Hszi Pekingben találkozott és aláírtak egy megállapodást, amelyben ígéretet tettek arra, hogy a felek közötti együttműködésnek „nem lesznek korlátai”.

Továbbra sem világos, hogy Hszi akkoriban tudott-e Oroszország ukrajnai terveiről.

Azon a találkozón, amelyre néhány órával a pekingi téli olimpia kezdete előtt került sor, a két vezető felszólalt az Egyesült Államok elnyomó politikája ellen és kinyilvánították, hogy ellenzik a NATO bármilyen bővítését, valamint megerősítették, hogy Tajvan szigete Kína része.

Miközben hallgatólagosan támogatja Oroszország ukrajnai invázióját, Kína arra törekszik, hogy semlegesnek tűnjön, hogy elkerülje az orosz gazdaság nemzetközi szankciók közepette történő támogatásának esetleges következményeit.

A szerdai telefonbeszélgetés után a Kreml azt is közölte, hogy a két vezető megegyezett abban, hogy a „törvénytelen” nyugati szankciók ellensúlyozása érdekében fokozzák a gazdasági együttműködést.

„A Nyugat jogellenes szankciós politikája miatt bonyolultabbá vált világgazdasági helyzet figyelembevételével megállapodtunk az együttműködés bővítéséről az energetikai, pénzügyi, ipari, közlekedési és egyéb területeken” – közölte a Kreml.

A Nyugat példátlan szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben, megtorlásul Ukrajna lerohanása miatt, Moszkva pedig úgy véli, hogy Európa és az Egyesült Államok ezzel globális gazdasági lassulást idézett elő.

Moszkva új piacokat és beszállítókat is keres azoknak a nagy külföldi cégeknek a helyére, amelyek az inváziót követően elhagyták Oroszországot.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Peking bármilyen támogatása Oroszország ukrajnai háborújához, vagy Moszkva megsegítése arra vonatkozóan, hogy kikerülje a nyugati szankciókat, tönkretenné a fennálló törékeny kapcsolatokat.

Tegnap az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova azt mondta, hogy Moszkva stratégiai partnersége Kínával kiállta a Nyugat ellentéteket szító kísérleteit, miközben az Egyesült Államok és európai szövetségesei tönkretették kapcsolatukat a Kremllel.

„Az energiaellátás folyamatosan növekszik: Kína tudja, mit akar, és nem lövi lábon magát. Míg Moszkvától nyugatra fejbe lövik magukat” – közölte Zakharova.