Nem igazán sikerül elszigetelni Oroszországot
Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi időben több alkalommal is találkozott a világ vezetőivel, köztük Recep Tayyip Erdogannal, aki az egyébként NATO-tag Törökország elnöke. Vezető diplomatája, Szergej Lavrov külügyminiszter repked a világ körül, és mosolyogva fényképezkedik a külföldi diplomatákkal, akik közül néhányan kifejezetten Amerika-barátnak számítanak.
Tegnap pedig Antony Blinken, az amerikai Külügyminisztérium vezetője is beszélt orosz kollégájával.
Mindezek az AP szerint kétségbe vonják azt, ami az ukrajnai háború befejezését célzó amerikai stratégia alapvető része: nevezetesen úgy diplomáciailag, mint gazdaságilag elvágni Oroszországot a világ többi részétől.
Blinken a telefonhívás ellenére továbbra is ragaszkodik az izolációs politikájához. Azzal érvelt, hogy a jelenlegi ügy, azaz Brittney Griner kosárlabdázó és Paul Whelant üzletember tervezett „kiszabadítása” csak egyszeri „kárelhárítás”.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország igyekszik megerősíteni kapcsolatát a néhány megmaradt szövetségesével – köztük néhány, az Egyesült Államok irányába kifejezett ellenszenvet tápláló országgal, például Iránnal. Ám több nemzet, amelyek Amerika hivatalos partnerei, mint Egyiptom és Uganda, szintén szívélyesen fogadják az orosz vezetőket.
Bár az USA február óta végig kitartott azon állítása mellett, hogy nincs értelme Oroszországgal beszélni, mert Vlagyimir Putyin elnök nem veszi komolyan a nemzetközi diplomáciát, és nem lehet benne megbízni, az Egyesült Államok most először elismerte, hogy alkalomadtán kénytelenek Moszkvával kapcsolatba lépni.
A mostani Blinken-Lavrov-beszélgetés volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok és Oroszország között február 15. óta, ami megalapozhatja az esetleges személyes megbeszéléseket, bár az amerikaiak szerint ők nem terveznek ilyesmit.
A Kreml feltehetően örült a megkeresésnek, és igyekszik a kialakult helyzetből előnyt.
„Megpróbálnak megalázni minket, amennyire csak tudnak” – mondta Ian Kelly egy nyugdíjas karrierdiplomata, aki az Egyesült Államok grúziai nagyköveteként szolgált az Obama- és Trump-kormányzatban.
„Nem hiszem, hogy ez összhangban van Amerika általános politikájával.”
Kelly úgy vélte, hogy a Blinken közeledése „ellentétes az Oroszország elszigetelésére irányuló törekvéseinkkel”.
„Más országok is látják ezt, és azt mondhatják: „Miért ne beszélhetnénk Lavrovval vagy az oroszokkal mi is?” – mondta.
A jelek szerint már most többen figyelmen kívül hagyták a nyugati felhívásokat, amik arról szeretnék meggyőzni az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokat, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Oroszországgal.
Oroszország továbbra is szorosan együttműködik Kínával, Indiával és számos fejlődő országgal Ázsiában és Afrikában. Többen erősen függnek Oroszországtól az energia és egyéb exportcikkek tekintetében, bár a gabona miatt Ukrajnától is.
India változatlanul üzletel az oroszokkal annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Japánnal együtt a Quad-szövetség tagja. Sőt, az utóbbi időben növelte az Oroszországból származó energiaimportot az Egyesült Államok és Európa nyomása ellenére, amely egyre távolodik az orosz gáztól és olajtól – 2022-ben India eddig közel 60 millió hordó orosz olajat használt fel, míg 2021-es import csak 12 millió hordó volt a Kpler nyersanyag-adatbázissal foglalkozó cég szerint.
A Biden adminisztráció tisztviselői, köztük Blinken is, elégedetten vették tudomásul, hogy Lavrov úgy döntött, hogy elhagyja a G-20-ak külügyminisztereinek közelmúltbeli indonéziai találkozóját, miután meghallgatta a háború globális hatásával kapcsolatos panaszok sorát.
Azonban az is tény, hogy semmi jele annak, hogy Oroszországot hivatalosan is kizárják az olyan jelentős nemzetközi eseményekről, mint például a jövő heti ASEAN Regionális Fórum, az ENSZ szeptemberi közgyűlése vagy a novemberben sorra kerülő ázsiai csúcstalálkozó.
Ugyanakkor ennek ellenkezőjére is van példa: a Fülöp-szigetek, az Egyesült Államok szerződéses szövetségese, a héten felmondott egy 16 orosz katonai szállítóhelikopter vásárlására vonatkozó megállapodást, az esetleges amerikai szankcióktól való félelem miatt.
