Putyin dühös: nem lesz gáz és olaj, ha ezt meglépi az EU

Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum mai plenáris ülésén úgy fogalmazott, hogy amennyiben az Európai Unió bevezeti az ársapkát az orosz gázra, semmit sem fognak szállítani. Mindezt azután jelentette ki, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, az oroszoktól csak egy bizonyos maximált árnál kevesebbért vehessék meg a tagállamok a gázt.

A Gazprom már korábban megfenyegett mindenkit

A The Guardian beszámolója szerint Putyin úgy fogalmazott, hogy “semmit sem fogunk szállítani, ha az ellentmond az érdekeinknek. Nem fogunk szállítani sem gázt, sem olajat, sem szenet, sem fűtőolajat, semmit sem. Előzőleg a Gazprom orosz energetikai óriás már egy videóban fenyegette meg Európát, hogy mivel járna a gáz elzárása. A nem túl bonyolult üzenetekkel operáló anyag azt mutatja be miként fagyna le a kontinens a télen.

Gazprom releases a new video showing how cold winter in Europe will be👇 pic.twitter.com/VhbwhqdHKk

— UkraineWorld (@ukraine_world) September 5, 2022

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma kifejtette, az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetésével az EU csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, melyet – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború finanszírozására használ. “Szilárd meggyőződésem, hogy eljött az ideje annak, hogy az Európába irányuló orosz vezetékes gáz árát korlátozzuk”, tette hozzá egy sajtótájékoztatón.

Putyin keményen visszaszólt

Erre úgy reagált Putyin, hogy nincs értelme korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni. “Ha valaki megpróbálna ránk erőltetni valamit, szeretném megjegyezni: azok, akik ránk erőltetnének valamit, ma nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak nekünk. Észhez kellene térniük” – mondta. Azt az elhatározást, hogy árkorlátozást kell bevezetni az orosz energiaforrásokra, “teljesen ostobának”, minősítette, mert szerinte semmit sem használ a kezdeményezőknek, Oroszország viszont nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani.

• Ez is érdekelhet: Európai Bizottság a földgáz árának hatósági korlátozásáról: EU-t egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani

Rámutatott, hogy Oroszországnak nem okoz gondot a világpiacon eladni az energiaforrásait, különös tekintettel a Kínával fenntartott “nagyszerű” kapcsolataira, amelynek gazdasága, mint mondta vásárlóerő-paritáson számolva meghaladja az amerikait. Mint mondta, a kereslet növekszik a Szibéria Ereje gázvezeték pedig teljes kapacitással üzemel. Egyébként nemrég jelentették be, hogy az orosz elnök és az újraválasztására készülődő kínai Hszi Csin-ping jövő héten találkoznak majd az üzbegisztáni Szamarkandban.

Mehet a gáz keletre is?

A két elnök legutóbb februárban Pekingben ült tárgyalóasztalhoz, röviddel azt megelőzően, hogy Oroszország megindította az Ukrajna elleni invázióját. Akkor arról állapodtak meg, hogy együttműködésüknek nincsenek határai, bár szakértők szerint az oroszok képtelenek volnának évekig tartó infrastrukturális fejlesztések nélkül jelentősebb nagyobb mennyiségű gázt vagy olajat eladni az ázsiai szuperhatalomnak.

Nem véletlen, hogy szerintük a finn határ mellett már inkább elfáklyázzák az oroszok a gázt ahelyett, hogy eladnák vagy felhasználnák. Alátámasztja mindezt az is, hogy a vlagyivosztoki fórumon Luvszannamszrajn Ojun-Erdene mongol miniszterelnök azt mondta, hogy hazáján keresztül Oroszországból Kínába vezető új, Szibéria Ereje-2 gázvezeték (50 milliárd köbméter/év kapacitással) majd csak 2029-re készülhet el.

• Olvass tovább nálunk: 5 terület, ahol háborúzhat Kína

Olaf Scholz német kancellár egy mai sajtótájékoztatón jelezte, hogy Németországban túl fog élni egy esetleges téli gázhiányt. A parlamentben mondott mai beszédében kiemelte, hogy a gáztárolók 86%-os töltöttségen vannak és az ország “nagy sebességgel” halad azon az úton, hogy leváljon az orosz energiaellátásról, írja a The Guardian.

Lábon lövi magát az EU?

Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ főigazgatója szerdán a Facebook-oldalán azt közölte, hogy komolyan kell venni Moszkva azon fenyegetését, hogy nem fog gázt szállítani azokba az országokba, amelyek bevezetik az ársapkát. Szánthó hozzátette, hogy az EURACTIV birtokába jutott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság oly módon tervezik korlátozni a tagállamok mozgásterét, hogy azután se tudjanak visszakozni, ha az ársapkára válaszul a Gazprom minden, Európába irányuló exportot leállít. Ráadásul  – jegyezte meg – az ársapkára vonatkozó döntés meghozatalához elég lenne a minősített többség, szemben a hivatalosan is “szankciósnak” minősülő csomagokkal, amelyekhez konszenzus szükséges, és azokat akár csak egy tagállam vétója esetén is blokkolni lehet.

• Ez is érdekelhet: Amerikai és brit katonák Ukrajnában: felülmúlnak minket az oroszok

A kormányhoz közel álló Századvég Alapítvány legújabb kutatása szerint a megkérdezett magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében. A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Joe Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Ursula von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

Hangsúlyozták: a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, az Oroszországgal szemben eddig meghozott szankciók már most is túlzók, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre. Érdekességnek nevezték, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.

Source: MTI nyomán, The Guardian, Hello Magyar