Leálló uszodák, összevont óvodai csoportok, bezárt színházak: bajban az önkormányzatok, de kinek kéne segíteni?

Nincs ma már szinte olyan magyarországi önkormányzat, ahol a hivatal dolgozói ne azon agyalnának már hetek óta, hogy miként fogják kifizetni a brutálisan megnövekedett gáz- és villanyszámlákat. A legtöbben titkon állami segítségre várnak, bár kevesen mondják ki ezt ennyire nyíltan az önkormányzati szféra szereplői közül. Az azonban sokat mondó, hogy még kormánypárti polgármesterek közül is jelezték az elmúlt hetekben néhányan: nagy baj lesz és önerőből nem biztos, hogy meg tudják oldani. A napi.hu megbízásából most a Pulzus Kutató arra kérdezett rá, elvárják-e a magyarok az államtól a segítséget. Érdekes válaszok születtek.

Leálló önkormányzati szolgáltatások éve?

Amikor lázasan bújjuk a villany- és gázszámlánkat azt számolgatva, hogy vajon beleférünk-e majd a rezsicsökkentés csökkentése miatti új határokba, érdemes egy pillanatra elgondolkodnunk talán azon is, hogy ha mi igen, a településünk önkormányzata és annak cégei szinte biztosan nem. Ez pedig a mi életünkre is súlyos hatással lehet. Bezárhat kedvenc uszodánk vagy sportközpontunk, összevonhatnak néhány óvodai csoportot, lakat kerülhet ideiglenesen a helyi kultúrházra, vagy éppen csökken a korábbi közszolgáltatások minősége. Budapesten csak a díszkivilágítás rövidülése tapasztalható eddig. Néhány baranyai faluban például már most sincs egész éjszaka közvilágítás, mert este 10 órakor lekapcsolják, hogy spóroljanak.

Az önkormányzati világ pénzügyileg végtelenül feszes (értsd nagyon kevés a szabadon felhasználható, saját bevétele az önkormányzatoknak), ugyanakkor elképesztően bürokratikus is, ha a szabályokat vesszük.

• Ez is érdekelhet: Őszinte vallomás: nagy bajba kerülhet Németország télen!

Az önkormányzatok többsége – azok, amelyek korábban nem kértek menedékes státust, vagy nem kötöttek évekre előre szerződést az energiaszolgáltatókkal – ma azzal szembesülnek, hogy sem gázra, sem villanyra nem tudnak szerződni, mert még ajánlatot sem kapnak. Mindez azt jelentheti, hogy ha lejár az eddigi szerződésük, akkor a napi árat kell majd fizetniük a gázért és a villanyért, ami “horror.” Ha pedig nincs érvényes szerződés, jogcím nélküli használat miatt akár le is szerelheti a szolgáltató a mérőórát, írja a napi.hu.

Elvárják a magyarok a segítséget

A Pulzus Kutató felmérése szerint az emberek 84%-a véli úgy, az önkormányzatoknak nem egyedül kellene megbirkózniuk a magas energiaárakkal, hanem állami segítséggel. A válaszadók 38 százaléka szerint a költségnövekményt – mindenfajta elvárás nélkül – teljes egészében át kellene vállalnia az államnak. Ennél többen, 46% gondolja úgy, hogy a segítség csak akkor jár, ha az önkormányzat is tesz érte, csökkenti fogyasztását, spórol. Csak 8% vélekedik úgy, hogy gazdálkodjon ki mindent a helyi önkormányzat. Más kérdés, hogy a napi.hu szerint az államháztartás is beszakadna, ha a mostani, 3.000 milliárd forintos önkormányzati energiaköltség-hiány hirtelen rászakadna.

A Pulzus Kutató felmérése a napi.hu megbízásából. Forrás: napi.hu

Egyébként szeptember 27-én tartják majd az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülését, ahol téma lesz az energiahelyzet és az is, hogy kaphatnak-e állami segítséget a települések.

• Olvass tovább nálunk: Itt a nagy bejelentés: Izrael már jövőre beindíthatja Európába irányuló földgázexportját

Minél nagyobb a település, annál felelősségteljesebb magatartást várnak el az emberek

Ha települések méretét nézzük, érdekesség, hogy a kisebb településeken többen engednék el az önkormányzatuk kezét, mint Budapesten (12 vs 5 százalék). Ugyanakkor nagyobb településen nagyobb felelősségvállalást is várnak el az emberek az önkormányzatoktól az energiaköltségek csökkentése kapcsán.

A Pulzus Kutató felmérése a napi.hu megbízásából. Forrás: napi.hu

Az is érdekes, hogy az idősebbek (60 év fölöttiek) inkább bíznák az államra a rezsifizetést, a fiatalok körében pedig nagyobb az elvárás a spórolásra:

A Pulzus Kutató felmérése a napi.hu megbízásából. Forrás: napi.hu

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét, írja a napi.hu.

Source: napi.hu