A gazdag, környezetszennyező országok fizethetik a klímaváltozás árát

Az ENSZ Egyiptomban megrendezendő COP27 klímacsúcsának küldöttei megegyeztek abban, hogy napirendre tűzik az úgynevezett Loss and Damage (veszteség és kár) direktíva kérdését, amely lehetőséget adna arra, hogy a gazdag országok támogatást nyújtsanak a klímaváltozás által leginkább érintett szegényebb országoknak.

“Első alkalommal teremt intézményileg stabil teret a COP és a Párizsi Megállapodás, hogy megvitassuk a meglévő hiányosságok kezelésére, a veszteségekre és károkra való reagáláshoz szükséges finanszírozási megállapodások sürgető kérdését” – mondta a megnyitón Sameh Shoukry, a COP27 elnöke.

A COP27-en a Reuters szerint a várható feszültségének nagy része valószínűleg ehhez a kérdéshez kapcsolódik majd – az elképzelés szerint a tehetős nemzetek pénzeszközöket biztosítanak a kiszolgáltatott, alacsonyabb jövedelmű országoknak, amelyeknek csekély a felelőssége az éghajlat felmelegedését okozó kibocsátásokért, ám javarészt ők szenvednek miatta.

A tavalyi glasgow-i COP26-on a gazdaságilag erős nemzetek megvétózták a Loss and Damage szervezet felállítására vonatkozó javaslatot, ehelyett egy új, hároméves párbeszédet támogattak a finanszírozási megbeszélésekről.

Shoukry kitért arra is, hogy ugyan az erről szóló megbeszélések nem vonnak maguk után felelősséget vagy kötelező érvényű kártérítést, de végső döntést kívánnak hozni “legkésőbb 2024-ig.

„A napirendbe való felvétel a klímakatasztrófák áldozatai iránti szolidaritás érzését tükrözi” – tette hozzá.

Az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásaiban a „Lost and Damage” kifejezés azokra a költségekre utal, amelyek a szélsőséges időjárási hatások, például a tengerszint emelkedése miatt már felmerültek.

Arról azonban még nincs megállapodás, hogy pontosan mi számít ebbe bele. Ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy ide értendő a sérült infrastruktúrák és ingatlanok, valamint a nehezebben értékelhető természeti ökoszisztémák vagy kulturális értékek, mint például a temetők.

Az 55 sebezhető ország júniusi jelentésbecslése szerint az éghajlattal összefüggő vesztesége az elmúlt két évtizedben összesen 525 milliárd dollárt tettek ki, ami a kollektív GDP körülbelül 20 százaléka. Egyes kutatások szerint 2030-ra ez az összeg elérheti az évi 580 milliárd dollárt is.

A leginkább kitett országok azzal érvelnek, hogy a gazdag nemzetek, amelyek mértéktelen környezetszennyezésük okán az klímaváltozás nagy részét okozták, most fizetni kell. Az Egyesült Államok és az Európai Unió mindeddig ellenállt, tartva a kötelezettségektől.

Ha az országok beleegyeznek egy alap létrehozásába, akkor ki kell dolgozniuk a részleteket, például, hogy honnan származnak majd az erre fordítandó pénzek, mennyi legyen az összeg, illetve hogy mely országok és milyen típusú katasztrófák esetén jogosultak a kártérítésre.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/05/az-ensz-fotitkara-szerint-vegunk-van-ha-most-nem-teszunk-a-klimavaltozas-ellen/” ][/hm_embed]