Mátyás nagy hadvezérének nyomában – a nagyvázsonyi Kinizsi Pál-sírkutatás

Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján kutatás indult idén ősszel Mátyás király veretlen hadvezérének és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálására a Veszprémhez közeli Nagyvázsonyban.

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport,Kinizsi balról a második, Fotó: Mayer Jácint

A projekt vezetője Dr. Kandikó Csanád nagyvázsonyi helytörténész, jogász, a Vázsonykő blog szerzője. Az ásatást két, Nagyvázsony helytörténetét ismerő, környékbeli fiatal régész, Pátkai Ádám Sándor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze és tudományos titkára és Győrffy-Villám Zsombor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze vezetik. A szakmai felügyeletet a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum biztosítja. Az ásatás szervezeti hátterét a Kandikó Rita által vezetett nagyvázsonyi Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület nyújtja, s a feltárás pedig a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat támogatásával jött létre. Az idén 25 éves egyesület által szervezett feltárás 2022-ben Magyarországon az Év önkéntes programja díját is elnyerte. Az elképzelésekről, célokról, eredményekről Kandikó Csanádot kérdeztük.

Dr. Kandikó Csanád, a Kinizsi-sírkutatás projektvezetője, Fotó: Dr. Kandikó Csanád

HM (Hellomagyar): Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére, számos sikeres hadjárat és ütközet győztese. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák sora született. Az egészen aprónépek is ismerik azt a történetet, mely szerint a környéken vadászó szomjas királyt megkínálja a helyi molnárlegény egy hihetetlenül nehéz malomkövet tálcának használva. De mégis hogy kerül ez a Kinizsi-sztori Nagyvázsonyba?

KCs (Dr. Kandikó Csanád): Bár sokan úgy vélik, hogy a veretlen törökverő Nagyvázsony szülöttje volt, ez valószínűleg csupán helyi legenda. A történettudomány jelenlegi állása szerint Kinizsi Pál Abaúj vármegyéből származott, s 1472. augusztus 22-én kapta meg Vázsonykő és tartozékainak birtokát.

HM: Miből állt az ő valóságos vázsonyi tevékenysége?

KCs: Ahogy azt már említettem, Kinizsi Pál 1472-ben lépett Vázsony birtokába, s ezt követően egyre többet tartózkodott a Déli-Bakony és Balaton-felvidék határán. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy Kinizsi Pálnak köszönhető, hogy az akkor falusias jellegű Vázsony 1478-ban mezővárosi rangot kapott, melyre ha madártávlatból tekintünk, jól kivehető ma is a városias elrendeződés. Kinizsi a kenyérmezei csatát, majd a magyar-török békét követően egyre több időt tölt itt, melyet mutatnak az ezen időszakra tehető nagyobb beruházásai is.

A nagyvázsonyi vár, Fotó: Mayer Jácint

HM: Milyen történelmi emlékek köthetőek a nevéhez Nagyvázsonyban?

KCs: Kinizsi vázsonyi regnálása idején három nagyobb beruházás történt a mezővárosban. Feltehetőleg az 1472-es birtokba lépést követően modernizálták a vázsonykői várat, amely egy hosszabb folyamat volt és ennek nagy része már Kinizsi utódja, Horváth Márk regnálása idejére tehető. A várat követően 1481-ben Vázsony temploma is megújult, Pátkai Ádám Sándor szerint feltehetően Kinizsi Pál és Magyar Benigna menyegzője okán. Ezzel egyidejűleg történt a legnagyobb és legfontosabb beruházás, a Szent Mihály-kolostor megalapítása. Kinizsi az egyetlen jelentősebb magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok meghívásával spirituális, szellemi és gazdasági központtá tette Vázsonyt. „Pál ispán” több volt, mint hadvezér, a maga korában Kinizsi a kultúra mecénásának is tekinthető.

A törökverő halálát követően az általa és apósa (és mostohája), Magyar Balázs által alapított pálos kolostorban lelte meg az öröknek sajnos nem mondható nyugalmat. Az ekkor már felrobbantott kolostor falai között történt a legenda szerint Kinizsi utolsó „haditette”. Egy török katona ugyanis az egyház romjai között kutatva rátalált a hadvezér vörösmárvány sírkövére. Tudta, hogy kié ez a sírkő, s meg kívánta bosszulni a Kinizsi által kiontott vért, s puskájával rá is lőtt a vörösmárvány lapra. Igen ám, de a golyó visszapattant, s szemközt találta az ottománt, aki a helyszínen elhunyt.

Kinizsi Pál sírköve, Fotó: Mayer Jácint

HM: Nagyvázsonyban melyik helyszínek régészeti kutatása jöhet szóba?

KCs: Az ásatás a Szent István-templom sírkertjében zajlik, azonban szükséges megemlíteni Vázsony egyik legjobban kutatott részét, a Kinizsi-várat, valamint a pálos kolostor környezete sem került még teljes mértékben feltárásra.

Feltárási munkálatok a Szent István-templom tövében, Fotó: Dr. Kandikó Csanád

HM: Milyen elképzelések vannak a nyughelyével kapcsolatban?

KCs: A kolostor 1552-es felrobbantását követően valószínűleg még másfél évszázadig nyugalomban volt Kinizsi és Horváth Márk sírja. A kuruc időkben, 1708-ban azonban kincskeresők fosztották ki a két sírhelyet, s Kinizsi és Horváth csontjait szétszórták. A Kinizsi-relikviákat a Zichy család elkoboztatta, s azok kalandos módon a 19. század közepére a Nemzeti Múzeumba kerültek. A maradványokat a Zichyk uradalmi ispánja összegyűjtötte, s a Szent István-templom temetőjében temettette újra, de a részletesebb információk azóta a feledés homályába merültek. Kinizsi és Horváth Márk valószínűleg közös osszáriumban nyugszanak, amennyiben nem, abban az esetben is valószínű, hogy a két osszárium közel van egymáshoz. A testfelépítés, életkor, és elhalálozási időszak alapján meg lehet határozni a két személyt. Kinizsiről tudjuk, hogy erős testfelépítésű, zömök katona volt, aki 62 éves kora körül hunyt el, míg Horváth Márkot sérülései alapján lehet azonosítani, utóbbi ugyanis súlyos lovasbalesetét követően nem sokkal hunyt el. Felmerült esetleges DNS-vizsgálat lehetősége is: Kinizsivel kapcsolatban a legfiatalabb húga és az iktári Bethlen család segíthet az azonosításban, Horváth Márk estében szintén feltűnt egy ígéretesnek tűnő oldalág, melyet horvát kutatók segítségégével kívánunk esetlegesen igénybe venni.

Az eredeti Kinizsi-sírt egyébként 1959. június 5-én találták meg Éri István vezetésével a régészek a pálos kolostor területén.

Érdemes elolvasniKÉPEK: Pusztul a végvári harcok híres erőssége, a Csobánc

HM: Mekkora munkaerő áll rendelkezésre?

KCs: A 2022-es feltárási szezon augusztus 22-től szeptember 28-ig tartott. Az ásatások egyik legnehezebb eleme mindig a feltárásban részt vevő munkaerő megtalálása. A Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület jóvoltából 16 ország 30 önkéntese vett részt az idei munkálatokban. Fontos kiemelni, hogy emellett helyi és környékbeli önkéntesek, fémkeresők, sőt T. Nagy Réka személyében egy önkéntes antropológus is a segítségünkre voltak. Az ásatást jövőre, s az azt követő években is folytatni szeretnénk, mindaddig, amíg nem kerül teljesen feltárásra a temető, a temető mellett elterülő „ős-Vázsony” és meg nem találjuk a híres történelmi személyeket.

Köszönjük szépen a bemutatást!