VIDEÓK: -50 fok, 250 km/h szél – így élnek túl a tudósok az Antarktisz legzordabb részén

Egyetlen hidegebb területe sincs a Földnek a Kelet-Antarktisznál. A hőmérséklet mínusz 50 fokig is csökken, miközben orkánerejű, 250 km/h-s szél is előfordul. E kettő együtt halálos kombináció az emberek számára, mégis van rengeteg tudós és őket segítő személyzet, aki kénytelen itt élni annak érdekében, hogy bizonyos alapvető kutatásokat elvégezhessenek. Mutatjuk hogyan képesek megbirkózni az extrém körülményekkel. Igaz, még ők is csak a déli nyár során tudnak itt élni és dolgozni.

Túlélés extrém hidegben

Erzsébet hercegnő. Ez egy Antarktiszon fekvő kutatóállomás neve, amely a Maud Királyné földön taláható. Ez a földrész kiterjedt, norvégok által maguknak követelt vidéke, de van itt kutatóállomása az oroszoknak, Dél-Afrikának, Japánnak, Belgiumnak és Németországnak is. Maga a terület egyébként Dél-Afrikához van közel. Ám a repülőút Fokvárosba így is hat óra, ráadásul még 1,5 órát kell utazni az állomásra a reptérről. A legközelebbi szárazulat, a vulkanikus eredetű és lakatlan Bouvet-sziget viszont már Norvégia területéhez tartozik.

Az Erzsébet hercegnő (Princess Elisabeth) kutatóállomást Belgium hozta létre 2009-ben, maga az épület pedig már 2007-ben kész volt és ki is állították a belga fővárosban. Utána került Földünk legzordabb vidékére, mint a világ első zéró kibocsátású állomása. Jelenleg 1382m magasságban van, ezért is annyira hideg és szeles, még antarktiszi összehasonlításban is. A környéken hegyek és állandóan hóval borított völgyek, síkságok váltják egymást. Az állomásnak 12-25 fő a befogadóképessége és elsősorban a sarki nyár során, azaz novembertől februárig lakott. De hogyan is élnek itt a tudósok és az őket segítők? A CNN utánajárt.

Legfontosabb szerepe a séfnek van. Ő jelenleg Thomas Duconseille, aki arra esküszik, hogy nagy hidegben ízletes, de nehéz falatokat kell készíteni, mint a fondü vagy a sült sajt. Ráadásul sokat. Ám a főzés sem túl egyszerű az ottani viszonyok között.

• Ez is érdekelhet: Ürülékük buktatta le az eddig soha nem látott pingvinkolóniát

Íme egy videó az állomásról:

Antarktisz: a kaja a legfontosabb a szigetelés után

Nyáron a nap csupán három órára megy az állomással szemközti hegygerinc mögé, egész nap vakítóan szikrázik tehát minden. Ez az az idő, amikor a tudósok szét tudnak rajzani a környéken és méréseket tudnak végezni az éghajlatváltozással kapcsolatban. Egyesek néhány hetet maradnak, van, aki az egész évszakban az állomáson dolgozik. Duconseille végig ott van.

Ő maga süti a kenyeret, mert a friss kenyér nagyon fontos. Reggelire csokival töltött brióst szokott felszolgálni. A hús, a hal és a zöldségek fagyasztva vannak, a tojásfehérjét és sárgáját külön kell tárolni. Az utánpótlás Fokvárosból érkezik, repülőn, hacsak nem túl vad az időjárás.

Mivel megfelelő anyagokból és szigeteléssel épült, az állomásnak a nyári hónapokban nincs szüksége fűtésre az Antarktisz leghidegebb pontján sem: 20-21 fok van bent, mert a napsugárzás és a bent élők testhője felmelegíti. Az energiát szélerőművek és napkollektorok adják, szerencsére van 100 olyan nap, amikor nem megy le a nap.

• Olvass tovább nálunk: Postásokat keresnek az Antarktiszra, még van idő jelentkezni

Ma már a séf tudja, hogy mi romlik elsőként ilyen körülmények között. Ezért az új szállítmány érkezése utáni első héten mindig sok a saláta. Egyébként mindenféle kaja van: levesek, húsok, pizzák, desszertek. Mindig van vegetáriánus és vegán opció is. Sőt, Karácsonyra van töltött pulyka és nugát is. Eredetileg 20-30 ember befogadására tervezték, de mára bővült, így van, hogy Thomas 50 emberre is főz.

A nem romlandó ételek, a fagyasztott kaják, vagy éppen a szárított alapanyagok hajón érkeznek és ritkábban.

“Érzésre főzök, attól függően, hogy hány ember van, vagy mely alapanyagok romlandók”, mondta a séf a CNN-nek. A lap szerint az expedíciók és kutatások sikerében alapvető szerepe van az ételnek és annak készítőjének. Az kiutazások ugyanis akár 2-3 hetesek is lehetnek, akár 6 embert is érinthetnek. Ott pedig alaposan számolgatni kell, hogy mit vigyenek magukkal.

A helyi kutatók egyébként 6 napot dolgoznak egy héten, vasárnap a pihenőnap. Olyankor kirándulnak, síelnek. Teljesen egyedül egyébként nincsenek, nagyon sok madár költ arrafelé.

“Az Antrarktiszon az étel alapvetően meghatározza a csapatmorált”, vallja a séf. Egy hosszú nap után a közösen elköltött étel adja a boldogságot sokaknak.

Source: CNN