A magyar származású lengyel király átka: a későbbi pápa felnyitotta a sírját, a tudósok többsége meghalt

IV. Kázmér lengyel király magabiztos és következetes politikával őrizte meg a lengyel-litván uniót, amit egy szentként tisztelt magyar királylánynak köszönhetően sikerült tető alá hozni. Halála után fél évezredig nem bolygatta senki a sírját, majd jött Karol Wojtyła, Krakkó akkori érseke és felnyittatta. És jött a tragédia.

Senki sem zavarta a lengyel király álmát

A Brandon Fraser nevével fémjelzett Múmia-trilógia bizonyára sokak számára ismerős: eldugott egyiptomi helyeken ásnak amatőr régészek és kincskeresők, mohón kutatva arany és más drágakövek után, de amit találnak a legszörnyűbb rémálmukat váltja valóra. Nagyjából ebben summázhatók a filmek, a poén az, hogy kissé kifordított formában mindez megtörtént, ráadásul tőlünk csupán néhány száz kilométerre, a két főszereplő pedig a későbbi lengyel pápa és egy magyar édesanyától született lengyel király volt.

IV. Kázmér 1440 és 1492 között ült az akkori Európa egyik nagyhatalmának számító Lengyelország trónján, testét halála után a krakkói Wavel székesegyházában helyezték el, csakúgy, mint őseit és utódait is. A sírjához hosszú évszázadokig senki sem nyúlt, mígnem 1973-ban Karol Wojtyła krakkói érsek engedélyt adott 12 tudósnak a sír felbontására és vizsgálatára. A későbbi II. János Pál pápa döntése fatális hibának bizonyult: a tizenként kíváncsi szakember közül 10-en szinte heteken belül elhaláloztak, írja az iflscience.com.

Időzített bomba minden évszázados bolygatatlan sír

Ma már tudjuk miért. 2015-ben tudósok megvizsgáltak egy hasonló sírhelyet Supraślben, Lengyelországban és azt találták, hogy a levegőnek elképesztően magas penésztartalma volt. Emiatt rengeteg gomba élősködött fejlődött ki, ezek pedig évszázadokat is képesek várni a föld alatt. Csak a felsorolás kedvéért: Penicillium sp., Candida sp., Aspergillus sp., Acremonium sp., Scopulariopsis sp., Fusarium sp., Aspergillus niger, Cladosporium sp., Alternaria alternata, Mucor sp., Aspergillus nidulans, Rhodotorula sp., Verticillium sp”.

Egyébként erről legkésőbb 1962 óta tudnia kellett volna a lengyel kutatóknak is, hisz ekkor fedezte fel a Kairói Egyetem biológusa, Ezzedin Taha, hogy az egyiptomi múmiák sírhelyei is rengeteg toxikus anyagot tartalmaznak a tenyésző gombák miatt. Ha pedig ezek a gombaspórák bekerülnek a tüdőbe, akkor magas lázat, fertőzéseket, gyulladásokat és légúti nehézségeket okozhatnak.

Ez történt valószínűleg a történelem leghíresebb hasonló esete, Tutanhamon sírjának felnyitása kapcsán is. Akkor az expedíció jótevője, Lord Carnarvon halt meg röviddel a felfedezés után.

Ez is érdekelhet:

• Tévedtünk, és az egyiptomi mumifikálás véletlen volt?
• VIDEÓ: Végre kiderült, mi ez a hátborzongató múmia valójában