Harckészültségben a kínai hadsereg a tajvani partoknál

Kína háromnapos hadgyakorlatba kezdett Tajvan környékén, ami közvetlen válasz arra, hogy a szigetország elnöke, Csaj Ing-ven Kaliforniában találkozott Kevin McCarthyval, az Egyesült Államok képviselőházának elnökével.

Kína, amely saját területeként tekint Tajvanra, és nem zárja ki, hogy ennek kinyilvánítása és bizonyítása érdekében erőt alkalmazzon, április 10-ig “harckészültségi járőrözést” tart – közölte a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Keleti Színtér Parancsnoksága egy rövid közleményben.

A United Sharp Sword (Egyesült éles kard) elnevezésű gyakorlatok a Tajvani-szorosban zajlanak majd, és tengeri, valamint légiharcot is magukban foglalnak, jelentette az Al Jazeera.

“Ez egy komoly figyelmeztetés a tajvani függetlenségi szeparatista erők és a külső erők összejátszása és provokációja számára, és egy szükséges intézkedés a nemzeti szuverenitás és a területi integritás védelme érdekében” – közölte a PLA.

Tsai közép-amerikai körútjának második szakaszában találkozott McCarthyval, és pénteken már haza is érkezett.

Peking már a találkozó előtt megtorlással fenyegetőzött. A Shandong repülőgép-hordozót órákkal a találkozó tervezett időpontja előtt, szerdán látták Tajvan délkeleti vizein, útban a Csendes-óceán nyugati része felé.

A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, és megfelelő választ fog adni a sziget biztonságának védelmében.

Kína Tsai amerikai látogatását “ürügyként használta fel arra, hogy hadgyakorlatokat tartson, ami súlyosan aláássa a regionális békét, stabilitást és biztonságot” – áll a minisztérium közleményében.

“A hadsereg nyugodt, racionális és komoly hozzáállással fog reagálni, és a “nem eszkalál és nem vitatkozik” elveivel összhangban fog őrködni, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást és a nemzetbiztonságot”.”

Elemzők szerint a Tsai-McCarthy találkozóra adott kezdeti visszafogottabb reakció oka lehetett az, hogy a találkozóra az Egyesült Államokban került sor, vagy az is, hogy az időpont egybeesett Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pekingi látogatásával.

Amint Macron és von der Leyen – akik látogatásának oka az ukrán válság volt – távoztak, a kínai hadsereg néhány óra múlva el is indította a katonákat.

Egy kínai hadihajó a Tajvani-szorossal szemközti tengereken több tüzérségi lövést adott le a Luoyan-öböl térségében, Fujian tartomány partjainál, mintegy 50 kilométerre északnyugatra a szárazföldhöz közeli, de Tajvan ellenőrzése alatt álló Matsu-szigetektől.

A kétéltű, partraszállásra is alkalmas hajó tatjából füst és torkolattűz tört elő, amint a tengerészek lövedékeket lőttek szárazföldi és vízi célpontok felé – jelentette a Reuters hírügynökség, miközben halászhajók és teherhajók is tartózkodtak a közelben.

A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy szombat reggel 42 kínai repülőgép és nyolc hajó lépte át a szoros középvonalát, amelyet nem hivatalos határvonalként emlegetnek a két fél között.

Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke által vezetett amerikai törvényhozói küldöttség jelenleg is Tajvanon tartózkodik, aki ma együtt ebédelt Tsaival.

Mint azt McCaul elmondta, hogy a küldöttség azért van Tajpejben, hogy kifejezze támogatását a sziget iránt, míg Tsai leszögezte, hogy a tajvaniak szeretik a demokráciát és békére törekszenek.

Az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajvannal, de informálisan nemzetközi szinten a sziget legnagyobb támogatója. Emellett az amerikai törvényekben is szerepel, hogy biztosítania kell a sziget számára az önvédelemhez szükséges eszközöket.

Ez is érdekes lehet:

• Kínai repülők és hajók léptek át a Tajvani-szoros határvonalát
• Amerika módszerével hódítja meg a világot Kína: Washington ideges