A “gyenyiszovai” emberek a ma élő ember elődeinek és a neandervölgyi embereknek a kvázi testvérei voltak, egy mára már kihalt egyedfejlődési ág. Azonban meglepően értelmesek voltak és mivel keveredtek, ezért genetikai örökségük ma is bennünk él.
Eddig nem ismert emberfaj került elő
Gyenyiszovai ember azonban még sehonnan máshol nem került elő, mint e szibériai barlangból. E barlang így az emberiség korai történetének egyik legfontosabb lelőhelye. Benne egymás alatt, mellett vannak elődeink, a Homo sapiens és “unokatestvéreink”, a neandervölgyiek maradványai a gyenyiszovai emberekével. Sőt, még “hibridek” maradványai is előkerültek, jelezve, hogy ez a titokzatos hely a fajok közötti keveredés melegágya volt, így a gyenyiszovaiak öröksége ma is a génjeinkben van.
A barlang 700 méter magasságban található az Altáj-hegység Bashelaksky-hegységének dombjai között, Dél-Oroszországban. Állítólag egy régi remete után kapta a nevét, aki a barlangban élt. A barlang számos üledékréteget tartalmaz, amelyek mindegyike gazdag az emberiség történelmének egy-egy fejezetében. Az üledékrétegek nagy része több tucat állatfaj maradványaiban gazdag, beleértve a kihalt fajokat is, például a barlangi hiénákat és a barlangi oroszlánokat.
Ennél is fontosabb, hogy a barlangnak legalább négy fő időszaka volt, amikor emberszabásúak lakták. A gyenyiszovaiak kezdték kb. 160.000 évvel ezelőtt, majd újabb hullámok és emberfajok érkeztek 40.000 évvel ezelőtt, 16.000 évvel ezelőtt és 8.000 évvel ezelőtt.
A neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak sem voltak buták
A gyenyiszovaiaknak nevezett emberfajt csak 2010-ben fedezték fel, amikor a kutatók egy ujjcsontot találtak a barlangban. A DNS-elemzés alapján rájöttek, hogy ez a csont egy korábban ismeretlen homininfaj fiatal nőstény egyedéhez tartozott. A gyenyiszovaiak körülbelül 300 000-400 000 évvel ezelőtt tértek el a mi leszármazási vonalunktól, így viszonylat fiatal ágnak tekinthetők. Így valószínűleg úgy néztek ki és viselkedtek, mint a Homo sapiens. Az iflscience.com cikkében találhatsz egy rekonstrukciót róluk.
A 2010-es felfedezés óta öt gyenyiszovai egyedet azonosítottak a barlangban és további egyet Tibetben. Az emberiség korai történetébe betekintést engedő lenyűgöző sztori 2018-ban folytatódott, amikor egy 40.000 éves csontdarabot találtak. Egy hibrid lány maradványát, akinek az anyja neandervölgyi, az apja pedig gyenyiszovai volt. A tinédzser korában meghalt lánykát Dennynek nevezték el a régészek.
Délkelet-Ázsiában egyébként a gyenyiszovai gének továbbra is megtalálhatók az emberekben. Ennek oka, hogy a különböző emberfajok szaporodtak egymással. A gyenyiszovai ősök egyébként egyáltalán nem voltak fejletlenek mai fogalmaink szerint. Szerették a művészetet és a szépséget. A gyenyiszovai barlangból például meglehetősen sok csontból és agyarból készült tárgy mellett egy csiszolt zöld kloritolitból készült karkötő is előkerült. A karkötő nem csak a mai mércével mérve szép, de bizonyíték arra is, hogy valamilyen fúróval készítették, illetve polírozták. Ma úgy gondolják, hogy a karkötőt a kreativitásukról ismert neandervölgyiek alkották.
Olvass tovább nálunk:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szlovákia elismeri Marokkó autonómia tervét „a végleges megoldás alapjaként” a Szahara-vitában
Ezt rejtette a furcsa, fekete egyiptomi szarkofág, amelyen még jelölés sem volt
Az Amerikáról készült első térkép annyira pontos volt, hogy a kutatókat is ledöbbentette
Ezek a kereszténység legsötétebb ereklyéi
Magyarország legjelentősebb autópálya-fejlesztése során az M1-es kap ráncfelvarrást
Felkavaró lelet: az azték toronyban rengeteg gyermekkoponyára bukkantak
