7000 éves utat fedeztek fel Horvátország területén

Horvátország Korčula-szigetét a i. e. 20 000-re visszanyúló régészeti lelőhelyek szegélyezik. Egy 7000 éves út felfedezése azonban, amely egykor egy ősi lelőhelyet kötött össze a szigettel, teljesen váratlanul érte őket.

A horvátországi Korčula-sziget az Adriai-tengeren vonzza a napozni vágyókat és a vízi sportok szerelmeseit, akik gyönyörködnek a festői tájban és a kristálytiszta vízben. A Szent Márk székesegyház és Korčula óvárosának ősi városfalai lenyűgöző középkori építészeti emlékek, amelyek még abból az időből származnak, amikor a város a világon elsőként törölte el a rabszolgaságot, 1214-ben.

Bár Korčula történelme Marco Polo és az ókori görög telepesek nevéhez fűződik, sokkal ősibb kultúráknak is otthont adott. A sziget látnivalói közé tartozik a Vela Luka város közelében található Vela Spila barlang, amely paleolitikus kőszerszámokat és faragványokat, valamint medvék és szarvasok maradványait tartalmazta, amelyek i. e. 20 000-re nyúlnak vissza, számolt be az Ancient Origins.

Egy 7000 éves utat követve

A lumbardai Pszefizma kőtábla egy ókori görög felirat, amelyet az i. e. 4. században készítettek. A Horvátországban valaha talált egyik legrégebbi írásos dokumentum részletesen beszámol a görög kolónia mintegy 2300 évvel ezelőtti eredetéről. Most a Zadari Egyetem egy új régészeti felfedezést jelentett be Soline víz alá süllyedt neolitikus lelőhelyén, amely i.e. 5000 körülre nyúlik vissza.

A lelőhely Soline falu közelében található, amely a sóstóiról és gyönyörű strandjairól ismert. A korábbi merülések ezen a víz alatti helyszínen számos leletet, többek között kerámiát, szerszámokat, valamint állat- és növényfajok maradványait hozták felszínre. Most a tengeri iszap lerakódásai alatt rejtve egy ősi utat fedeztek fel.

A régészek követték, hogy merre vezethet, és felfedezték, hogy a Hvar-kultúra egy elsüllyedt őskori települését (kb. i. e. 5000-2500) kötötte össze Korčula szigetének partjaival.

Gondosan egymásra rakott kőlapok

A projekt vezetője Mata Parica, a Zadari Egyetem munkatársa. Parica a Total Croatia Newsnak elmondta, hogy kutatói először “gondosan egymásra rakott kőlapokat” azonosítottak, amelyek egy négy méter szélesen helyeztek el. Ezután a tengeri iszapból előkerült fa radiokarbonos kormeghatározásával megállapították, hogy az út Dr. Parica szerint “i. e. 4900 körül, azaz közel 7000 évvel ezelőtt” épült.

I.e. 5000 körül a mai Horvátország területén több különböző kultúra is élt, köztük a Starčevo, a Vinča és a Danilo-Kosovo kultúra. A korábbi merülések során azonban ezen a helyszínen a Hvar-kultúra kerámiáit és más kézműves tárgyakat találtak, így feltételezhető, hogy ők építették az utat is.

Érdemes elolvasni:

• Több tucat emberi maradvány került elő egy 7000 éves sírhelyről Ománban
• Megtalálták a pestis legidősebb ismert változatát egy közel 5000 éves sírban