Az oroszok nem adják fel, új szonda indulhat a Holdra

A Roszkozmosz mérlegeli annak lehetőségét, hogy a Luna-25 lezuhanása után 2025-2026-ban újabb kísérletet tegyen egy automata állomás sikeres landoltatására a Hold déli pólusán – közölte az orosz állami űrvállalat pénteken.

“A program folytatásának egyik opciójaként mérlegelni lehet a Hold déli pólusára történő leszállásra irányuló küldetés megismétlésének lehetőségét 2025-2026-ban” – állt a közleményben.

A Roszkozmosz vezérigazgatója, Jurij Boriszov pénteken munkamegbeszélést tartott a Luna-25 automata állomás vezető fejlesztőjénél, a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaságnál. Boriszov azt mondta, hogy az orosz tervezők és tudósok “égnek a Hold-projekt folytatásának gondolatától”.

A Luna-25 holdállomásnak a tervek szerint hétfőn kellett volna landolnia a Hold déli pólusánál, ám ehelyett a bolygó felszínébe csapódott. Boriszov később közölte, hogy a lezuhanás fő oka hajtóműhiba volt.

A Roszkoszmosz-vezér hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nem szabad megszakítania a holdprogramját és részt kell vennie a űrversenyben a technológiai szuverenitása fenntartása érdekében.

Boriszov augusztus 11-én még azt mondta, hogy a Luna-26-ot 2027-ben, a Luna-27-et 2028-ban, a Luna-28-at pedig 2030-ban vagy később tervezik elindítani.

A Luna-25 korrekciós hajtóműve 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor az űrállomás megpróbált a leszállás előtti pályára állni, és a jármű a Holdba csapódott – jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója hétfőn a Rosszija 24 televíziós hírcsatornán.

Boriszov szerint a hajtómű leállítása nem rendesen, a ciklogramnak megfelelően történt, és a tervezett 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amit a szerkezet pusztulása fő okának nevezett. Elmondta, hogy az egész kísérlet a stabil rádiókapcsolat zónájában zajlott, a szakemberek “mindent tudtak a hajó helyzetéről”.

“Ennek ellenére 14 óra 57 perckor a készülékkel való kommunikáció megszűnt. A kommunikáció helyreállítására tett kísérletek nem jártak sikerrel. Az előzetes ballisztikai számítások azt mutatták, hogy a korrekciós hajtóműrendszer rendellenes működése miatt az űrhajó nem zárt Hold-pályára került, és lényegében a Hold felszínébe csapódott” – jelentette ki Boriszov.

A Roszkoszmosz-vezér úgy vélekedett, hogy a történtek után a legrosszabb döntés az orosz Hold-program leállítása lenne és a kudarcért is a korábbi fél évszázados leállást hibáztatta. Leszögezte: Oroszországnak egyértelműen részt kell vennie a Hold erőforrásainak kiaknázásáért a bolygóközi repülésekhez való felhasználásáért folytatott versenyben.

Meglátása szerint Oroszország részvétele a Hold-versenyben “nem csupán az ország presztízséről vagy bizonyos geopolitikai célok eléréséről szól, hanem a védelmi képességek biztosításáról és a technológiai szuverenitásról”.

“Egy ilyen terv minden egyes küldetése kolosszális lökést ad a tudomány és a technológia fejlődésének, és ez feltétlenül értéke ezeknek a kísérleteknek” – nyilatkozott.

Boriszov szerint a Roszkoszmosz felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerzett a Holdra repülés, a Hold-közeli pályára állás terén és több tudományos kísérlet során, anélkül is, hogy a Luna-25 elérte volna küldetés fő célját, vagyis a déli póluson való puha leszállást, valamint a Hold talajának elemzését a víz jelenlétének szempontjából. Kifejezte reményét, hogy a Luna-26, Luna-27 és Luna-28 repülése sikerrel jár majd.

Az orosz Hold-programnak a hetvenes évek közepén történt leállást követően a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság által megépített holdállomást augusztus 14-én indították el egy Szojuz 2.1b rakétán, egy Fregat gyorsító fokozattal a Vosztocsnij űrrepülőtérről. Néhány perc múlva a Fregat Föld körüli pályára állt, és 1 óra 20 perccel a felszállás után a Hold felé irányította az űrállomást.

A repülés során az állomás kétszer korrigált a röppályájáján, és augusztus 16-án két fékező impulzus leadása után mintegy 100 kilométeres magasságban állt Hold körüli pályájára. A repülés során az állomás műszereinek adatait, valamint számos fényképet, köztük a Hold déli pólusánál lévő Zeeman-kráterről készült felvételt továbbított a Földre.

Az állomásnak a tervek szerint augusztus 21-én kellett volna landolnia a Hold látható oldalán, a Boguszlavszkij-krátertől északra.

A baleset miatt a Szojuz és Progressz űrhajókat gyártó és az űrtechnológia teljes skáláját fejlesztő Energija Rakéta- és Űrvállalat részvényeinek árfolyama hétfő délelőtt a moszkvai tőzsdén 20,41 százalékkal, 31.720 rubelre esett.

Ez is érdekes lehet:

• Sikertelen volt Oroszország legújabb Hold-missziója, India átveheti a vezetést
• Leleplezte a kínai rover, hogy mi van a Hold sötét oldala alatt

Source: MTI