Báthory András, a fejedelem, akit a székelyek fokossal vertek halálra

A Báthory-család sokáig játszott meghatározó Erdély történelmében. Többször foglalták el a fejedelemség trónját, váltakozó sikerrel folytatva dinasztikus politiájukat. A család legsikeresebb tagjának kétségtelenül Báthory István lengyel király számított, de rajta kívül is akadnak számotevő pályát befutó családtagok. A Báthoryak kezdetben elsősorban a katolikus valláshoz ragaszkodtak, így nem csoda, hogy az egyházi ranglétrán is találunk Báthoryt. Báthory András ugyanis azok közé tartozott, akik bíborosként töltöttek be világi uralkodói tisztséget.

A lengyelországi család

Báthory István a lengyel koronáért azt az árat fizette meg, hogy el kellett vegye a korosodó Jagelló Annát. Mivel ebből a frigyből nem remélhetett gyermeket, ezért dinasztiaépítő szándékait a rokonságán keresztül igyekezett megvalósítani. Támogatta például testvérének a fiát, Báthory Zsigmondot, hogy már az ő életében betöltse az erdélyi vajda tisztséget és ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy később fejedelemmé válasszák.

De nem feledkezett el másik testvére fiairól, Andrásról, Boldizsárról és Gáborról se. Boldizsár például kiterjedt javakhoz jutott. Andrásra viszont a család érdekében más pálya várt: azt szorgalmazták, hogy lépjen egyházi kötelékbe. Végül, elsősorban jezsuita nevelői hatására, beleegyezett a dologba. Báthory András számíthatott arra, hogy a pápa által megnyerni szándékozott lengyel király rokonaként jeles karrier vár rá. Már 19 évesen warmiai kanonoknak és segédpüspöknek választották, de a helyi egyházi tisztségviselők a fiatal kora miatt hevesen ellenezték a beiktatását.

Báthory István Pskovnál Jan Matejko festményén (Wikipédia)

A király ezért inkább elküldte Rómába, ahol előbb apostoli protonotárius, majd 1584-ben bíboros lett. Ezt követően a warmiai beiktatással már nem támadt semmilyen gond. Igaz, a Szentszék azt már nem támogatta, hogy Krakkóban is segédpüspök legyen. Báthory András ezért újabb római útra indult, de ezúttal azért, hogy az egyház támogatását elnyerje az oroszok elleni háborúhoz. A karrierépítésben jó úton járt, ám 1586-os római tartózkodása alatt elhunyt Báthory István, ami megváltoztatta Báthory András életét.

Báthory András, a királyjelölt és a fejedelem

Báthory Boldizsár és Báthory Zsigmond is ott szerepelt a lehetséges királyjelöltek között, amikor Báthory András hazatért. Azonban lengyel előelők egy csoportja magyarellenes pamfleteket tett közzé, az elhunyt király kancellárja, Jan Zamoyski pedig belátta, hogy a Báthoryak mögé nem állítható megfelelő támogatás. Báthory Andrást érdekes módon egyszerre támogatta a lengyel trónra a pápa és a szultán is. Végül a Báthoryak egyesítették erőiket és mind Zsigmond mögött sorakoztak fel. Báthory András egyházi javadalmát azonban felégették, valamint ő maga is csatlakozott titokban Zamojskihoz, aki Vasa Zsigmond megválasztását készítette elő.

Báthory András bíborosi díszben (Wikipédia)

A terve végül bevált, Vasa Zsigmond lett az új király, Báthory András pedig megkapta a warmiai püspökséget, sőt testvérével, Boldizsárral együtt állampolgárságot kapot, így egyházi elöljáróként a lengyel szenátus tagja lett. Az ezt követő években a lengyelországi politikai életben vett részt, a helyzet azonban Erdélyben megváltozott. Báthory Zsigmondot jezsuita nevelői arra kapacitálták, hogy a törökellenes erőkhöz csatlakozva vegyen részt a tizenötéves háborúban. Báthory Boldizsár ellenezte ezt a lépést, ezért Báthory Zsigmond elfogatta és kivégeztette, birtokait a testvéreiével együtt elkobozta. A kivégzés után Báthory András értelemszerűen elhidegült Zsigmondtól.

Báthory András és másik testvére, István, deklarálták, hogy készek elfoglalni az erdélyi trónt, de ekkor nem kaptak támogatást sem a lengyelektől, sem a pápától. Amikor azonban a tizzenötéves háborúban a töröök javára fordult a hadiszerencse, az erdély rendek egy része kezdte belátni, hogy Báthory Zsigmonddal nem üthető nyélbe a törökökkel kötendő béke. Amikor pedig Zsigmond arról tárgyalt, hogy átadja Erdélyt a Habsburgoknak, a lengyelek szorgalmazni kezdték Báthory András fejedelemségét. Ő azonban ekkor elutasította azt. Végül Báthory Zsigmond, egy rövid Habsburg intermezzo után, maga adta át a fejedelemséget unokatestvérének.

A fokos, amely Báthory András életét bevégezte

Báthory András 1599-ben találkozott Báthory Zsigmonddal Kolozsvárott, és miután megesküdött, hogy nem áll bosszút a testvére gyilkosain, a medgyesi országgyűlés megválasztotta Erdély fejedelmének. Lengyelországból vele érkeztek Boldizsár meggyilkolt hívei, ám ő nem gyakoroltak elegendő befolyást az erdélyi politikai életben, így a frissen megválasztott fejedelem komolyabb pártfogó nélkül maradt. Zsigmond szerepét átvéve fogadta a a moldvai és a havasalföldi vajda hűségesküjét. Utóbbit Vitéz Mihálynak hívták.

Vitéz Mihály havasalföldi vajda (Wikipédia)

A Habsburgok közben nem nézték tétlenül, hogy Erdély egy lengyelpárti fejedelem kezére jut, aki ki akarja vinni az országot a törökellenes szövetségből. Ezért követeket küldtek az erdélyi három nemzethez, a befolyásos Bocskai Istvánhoz és Vitéz Mihály havasalföldi vajdához is. Báthory András az országgyűlés elé rendelte Bocskait, ahol megvádolta árulással. Ám meglepő módon azokat a híreket nem hitte el, amelyek arról szóltak, hogy Vitéz Mihály ellene készül. Sőt, a havasalföldi vajdának még azt is megengedte, hogy Erdélyben toborozzon, mert úgy tudta, hogy törökellenes hadjáratot szervez.

A sellenberki csata vázlata (Wikipédia)

1599 októberében végül rátört Erdélyre, a meglepett Báthory András pedig sietve gyűjtötte össze csapatait. A székelyek átállta Vitéz Mihályhoz, miután régi szabadságuk és két ellenük épített vár lerombolását megígérte nekik. A két sereg Sellenberknél találkozott, ahol Vitéz Mihály egynapos fegyverszünetet kért, mert be akarta várni a tüzérségét. Báthory András nem sokat értett a katonai ügyekhez, így nem figyelt fel a havasalföldi fejedelem időhúzására. Október 28-án összecsapott a két sereg. A csata sokáig eldöntetlen maradt, noha többen átálltak Mihály oldalára. Végül az döntött, hogy számos erdélyi előkelő megadta magát, mire Báthory András elmenekült. A korábban megfutott Mihály a hírt hallva visszatért és rajtaütött az erdélyieken, amivel végül megnyerte a csatát.

Báthory András levágott fejéről készült metszet (Wikipédia)

A vesztes fejedelem Lengyelország felé menekült. A kisebb csapatát a székelyek szétverték, harmadmagával maradt. A megpihenő fejedelemre egy Mikó nevű szolgája vigyázott. Amikor a székelyek Ördög Balás (vagy más néven Balás Mihály) vezetésével megérkeztek, a tárgyalni próbáló Mikót lekaszabolták. Az álmából felriadó fejedelmet fokossal fejbeverték. A még élő Báthory András ujjáról levágták az ékes gyűrűjét. Ezt követően lefejezték, a fejet pedig elküldték Vitéz Mihálynak. Végül utóbbi ismét egyesítette a fejet és a testet és Gyulafehérvárott temettette el a bíboros-fejedelmet.

Read alsoAz erdélyi fejedelem, aki nem a nőkhöz vonzódott