Egy második, eddig ismeretlen aszteroidaövet is találhattak a Naprendszerben

Naprendszerünk nem ér véget a nyolcadik bolygóval, a Neptunusszal. Kevesen tudják, de nagyságrendekkel távolabb is keringenek Napunk körül égitestek meglehetősen furcsa alakú, elnyújtott pályákon. Azt tudtuk, hogy a Neptunusz után kezdődik a Kuiper névre hallgató kisbolygó- és aszteroidaöv. De hogy amögött még egy ilyen lehet, arról csak a most erre a területre érkező New Horizons űrszonda adataiból következtetnek az űrkutatók.

2006-ig Naprendszerünk kilenc bolygót számlált: tagja volt a Plútó is, mint a legkisebb, legjegesebb, legtávolabbi, Nap körül keringő bolygó a holdjaival együtt. Aztán egyre több, hasonló pályával rendelkező égitestet fedeztek fel a Plútóhoz hasonló távolságra és a csillagászok rájöttek: a Plútó nem nevezhető bolygónak, hanem csupán törpebolygónak. Pontosan úgy, mint az Eris, a gyűrűvel körülvett Haumea, a misztikus nevű Arrokoth (melynek hóember alakja van, mert két bolygókezdemény tapadt össze benne) vagy éppena Sedna, melynek Nap körüli keringési ideje 11.400 esztendő és olyan elnyúlt a pályája, hogy el sem hinnéd elsőre. EBBEN a cikkben megtalálod, teljesen más kategória, mint a Naprendszer többi tagjáé és elég furcsa is.

Egyébként maga a Kuiper-öv felfedezése sem valami régi dolog, 1992-ben erősítették meg, hogy ez egy kisbolygó/aszteroidaöv, mely a Nap körül kering és vélhetően egy bolygó (a valódi kilencedik) alakult volna itt ki, ha a Neptunusz gravitációja nem lehetetlenítette volna el.

Ez is érdekelhet:

• Haláli videón, ahogy az űrhajósok a Hold felszínén próbálnak egyensúlyban maradni – Olvass tovább ITT
• A sötét anyag lehet, hogy fehér törpékben rejtőzik?

Több ezer égitest a Kuper-övben, de vajon azon kívül is?

Ma már nagyjából 2000 égitestet ismerünk ezen a vidékén a Naprendszernek, de sokkal több lehet. Még egy fontos fogalmat kell tisztázni, mielőtt belevágunk az állítólagos második ilyen aszteroidaöv taglalásába, ez pedig a csillagászati egység (CSE, AU angolul, astronomical unit), mely a Föld-Nap távolságot jelenti. Nos, a Kuiper-öv 30 és 50 csillagászati egység között található a Naptól. Íme egy vizualizáció, hogy miképp képzeld el: vannak a bolygók (az ő pályájuk be van rajzolva színessel) és mögötte következik a Kuiper-öv.

Nos, 2006-ban indult az amerikai NASA New Horizons (Új távlatok) űrszondája e kisbolygóöv irányába, célja, hogy elhagyja a Naprendszert és adatokat gyűjtsön arra, amerre jár. Jelenleg 56 CSE-re van, ez jelenleg a legtávolabbi pont, ahova emberkéz alkotta eszköz valaha eljutott. És bizony nem csökkent le az égitestek száma 50, de 55 CSE után sem.

A mesterséges intelligencia elemez, nem mi

A legegyszerűbb magyarázata ennek pedig az, hogy van egy második öv is, esetleg az első sokkal szélesebb, mint a csillagászok azt elsőre gondolták, írja az iflscience.com. Adatból jelenleg még kevés van, az ezzel kapcsolatos tanulmányt pedig még nem lektorálták. Maguk a csillagászok is óvatosan fogalmaznak benne. Az biztos, hogy az eddig feltételezett Kuiper-övön kívüli égitestek vizsgálata sziszifuszi feladat. A hazaküldött felvételeket kell egymás mellé rakni és figyelni az esetleges mozgásokat.

Ezt már nem is emberi szem követi, hanem mesterséges intelligencia és eddig 12 égitestet detektált. Ennyien már biztosan keringenek a Nap körül a Kuiper-övön kívül. Hogy ez egy második aszteroidamező-e és ez esetleg van-e hatással ránk, földi halandókra, még a jövő zenéje. A New Horizons mindenesetre folytaja útját és ellát minket érdekesebbnél érdekesebb infókkal.