Ehhez a katasztrófához képest a dinoszauruszok kihalását eredményező aszteroida-becsapódás semmiségnek hat. Viszont ha nincs ez a kozmikus ütközés, akkor ma teljesen máshogy nézne ki az életünk. Az is lehet, hogy ilyen formában nem is létezne. Az akkori katasztrófa következményei pedig ma is itt vannak a talpunk alatt és a fejünk fölött vagy éppen az óceánok, tengerek mozgásában.
Egy idegen világ van a talpunk alatt, ezzel sokkolta olvasóit az egyik tudományos lap, a Science Alert. Pedig a magyarázat egyszerűbb, mint gondolnád.
Földünk kozmikus története viszontagságosra sikeredett. Arról például nagyjából mindenki tud, hogy a földi élet számos alkalommal szinte teljesen megsemmisült. Legutóbb vélhetően egy aszteroidabecsapódás miatt pusztult el az organizmusok jelentős százaléka, köztük a hatalmas és méltóságteljes dinoszauruszok. Mindez persze megnyitotta az élet és a fejlődés lehetőségét más gerinceseknek, köztük nekünk, embereknek is. A katasztrófa tehát végső soron színesítette, változatosabbá tette a földi életet.
Ám Földünknek nem ez volt a legnagyobb sokkja, hisz magát a bolygót, annak szerkezetét nem alakította át egy aszteroida, csupán a felszínének kis százalékát rendezte át (meg persze az itt lakók életének vetett véget). Volt azonban egy esemény, ami a bolygó struktúráját alapjaiban rendezte át, következményeivel pedig ma is nap mint nap találkozunk.
Erre 4,5 milliárd évvel ezelőtt került sor, nem sokkal a bolygó kialakulása után. A tudósok egyébként nem is Földnek nevezik még ekkor, hanem Gaia-nak. Ez a protobolygó pedig találkozott a nagyjából Mars nagyságú Theia-val. Az ütközés a Gaia egy részét legyalulta, a képződő anyagból pedig kialakult égi kísérőnk, a Hold.
Mi lett a Theiaval? Kialakult belőle a Hold. Ám az eddigi elméletekkel ellentétben, az ütközés következtében anyaga egy része a Földbe kerülhetett. Ez magyarázatul szolgálna arra a rejtélyre, hogy miért vannak sűrű, kontinens-nagyságú “pacák”, idegen eredetű lemezek 2900 kilométerrel a felszín alatt. Honnan tudunk ezekről? Nos, onnan, hogy ezeken keresztül másképp terjednek a rengések. Az egyik ilyen ismert lemez Afrika, a másik pedig a Csendes-óceán alatt van.
A Föld anyagának 2-3%-a is idegen eredetű lehet
Eddig azt gondolták, hogy kialakulásuk valamilyen belső földi folyamat eredménye volt, például régi tektonikai lemezekből alakultak ki, esetleg valamilyen ősi magmaóceánból. A Theia-val való ütközés elmélete relatíve új, ám több bizonyíték is alátámasztja.
Az első a Föld rétegződése. A szimulációk szerint az alsó köpeny alapvetően földi eredetű, szilárdabb és szilikátokban gazdag, míg a felső köpeny egy folyékony magmaóceán, ahol a Theia és az Ős-Föld anyaga keveredett.
A második, hogy ezek az idegen lemezek. Az elmélet szerint a Theia anyaga néhány tíz kilométerrel a felszín alá került, ahol akkumulálódott és lemezeket alakított ki. Ezek nagyjából 2-3%-át tehetik ki bolygónk anyagának, 2-3,5%-kal sűrűbbek a Földnél és gazdagabbak vasban.
A jövőben ez vizsgálhatóvá válik majd, hisz össze lehet majd hasonlítani a Hold anyagának összetételét ezekkel. Ha egyezik, akkor az szolgálna a Theia-elmélet végső bizonyítékául.
Egyes tudósok szerint a Theia-ütközés hosszú távú következményekkel járt a Föld fejlődésének tekintetében. Qian Yuan, a Kaliforniai Műszaki Egyetem geofizikusa szerint az esemény alapvető jelentőségű lehet a tekintetben, hogy Földünk miért különbözik annyira más kőzetbolygóktól a galaxisban.
Íme egy szimuláció az ütközésről:
ITT egy cikk arról, hogy a Hold jóval régebbi, mint azt gondoltuk. EBBEN pedig arról olvashatsz, hogy valami hatalmas és fémből álló tömeget fedeztek fel égi kísérőnk felszíne alatt.
