Ehhez a katasztrófához képest a dinoszauruszok kihalását eredményező aszteroida-becsapódás semmiségnek hat. Viszont ha nincs ez a kozmikus ütközés, akkor ma teljesen máshogy nézne ki az életünk. Az is lehet, hogy ilyen formában nem is létezne. Az akkori katasztrófa következményei pedig ma is itt vannak a talpunk alatt és a fejünk fölött vagy éppen az óceánok, tengerek mozgásában.
Egy idegen világ van a talpunk alatt, ezzel sokkolta olvasóit az egyik tudományos lap, a Science Alert. Pedig a magyarázat egyszerűbb, mint gondolnád.
Földünk kozmikus története viszontagságosra sikeredett. Arról például nagyjából mindenki tud, hogy a földi élet számos alkalommal szinte teljesen megsemmisült. Legutóbb vélhetően egy aszteroidabecsapódás miatt pusztult el az organizmusok jelentős százaléka, köztük a hatalmas és méltóságteljes dinoszauruszok. Mindez persze megnyitotta az élet és a fejlődés lehetőségét más gerinceseknek, köztük nekünk, embereknek is. A katasztrófa tehát végső soron színesítette, változatosabbá tette a földi életet.
Ám Földünknek nem ez volt a legnagyobb sokkja, hisz magát a bolygót, annak szerkezetét nem alakította át egy aszteroida, csupán a felszínének kis százalékát rendezte át (meg persze az itt lakók életének vetett véget). Volt azonban egy esemény, ami a bolygó struktúráját alapjaiban rendezte át, következményeivel pedig ma is nap mint nap találkozunk.
Erre 4,5 milliárd évvel ezelőtt került sor, nem sokkal a bolygó kialakulása után. A tudósok egyébként nem is Földnek nevezik még ekkor, hanem Gaia-nak. Ez a protobolygó pedig találkozott a nagyjából Mars nagyságú Theia-val. Az ütközés a Gaia egy részét legyalulta, a képződő anyagból pedig kialakult égi kísérőnk, a Hold.
Mi lett a Theiaval? Kialakult belőle a Hold. Ám az eddigi elméletekkel ellentétben, az ütközés következtében anyaga egy része a Földbe kerülhetett. Ez magyarázatul szolgálna arra a rejtélyre, hogy miért vannak sűrű, kontinens-nagyságú “pacák”, idegen eredetű lemezek 2900 kilométerrel a felszín alatt. Honnan tudunk ezekről? Nos, onnan, hogy ezeken keresztül másképp terjednek a rengések. Az egyik ilyen ismert lemez Afrika, a másik pedig a Csendes-óceán alatt van.
A Föld anyagának 2-3%-a is idegen eredetű lehet
Eddig azt gondolták, hogy kialakulásuk valamilyen belső földi folyamat eredménye volt, például régi tektonikai lemezekből alakultak ki, esetleg valamilyen ősi magmaóceánból. A Theia-val való ütközés elmélete relatíve új, ám több bizonyíték is alátámasztja.
Az első a Föld rétegződése. A szimulációk szerint az alsó köpeny alapvetően földi eredetű, szilárdabb és szilikátokban gazdag, míg a felső köpeny egy folyékony magmaóceán, ahol a Theia és az Ős-Föld anyaga keveredett.
A második, hogy ezek az idegen lemezek. Az elmélet szerint a Theia anyaga néhány tíz kilométerrel a felszín alá került, ahol akkumulálódott és lemezeket alakított ki. Ezek nagyjából 2-3%-át tehetik ki bolygónk anyagának, 2-3,5%-kal sűrűbbek a Földnél és gazdagabbak vasban.
A jövőben ez vizsgálhatóvá válik majd, hisz össze lehet majd hasonlítani a Hold anyagának összetételét ezekkel. Ha egyezik, akkor az szolgálna a Theia-elmélet végső bizonyítékául.
Egyes tudósok szerint a Theia-ütközés hosszú távú következményekkel járt a Föld fejlődésének tekintetében. Qian Yuan, a Kaliforniai Műszaki Egyetem geofizikusa szerint az esemény alapvető jelentőségű lehet a tekintetben, hogy Földünk miért különbözik annyira más kőzetbolygóktól a galaxisban.
Íme egy szimuláció az ütközésről:
ITT egy cikk arról, hogy a Hold jóval régebbi, mint azt gondoltuk. EBBEN pedig arról olvashatsz, hogy valami hatalmas és fémből álló tömeget fedeztek fel égi kísérőnk felszíne alatt.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja
65 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek már ragasztót gyárthattak
Egy meteorit alapján a Marson is létezhettek melegvizes források
Hüpszipülé, az ókori görög királnyő, aki minden férfit megöletett a szigetén
Végre fény derülhetett az óceán rejtélyes hápogására?
Egyiptom: 3900 éves, lebilincselő felfedezést tettek a régészek