Tizenegy fogásból állt Mátyás király és Beatrix esküvői lakomája

Mátyás király viszonya az udvari pompához élete végéig kettős maradt. Egyrészt tudjuk róla, hogy igazán otthon elsősorban a katonái között érezte magát. A 15. századi uralkodók között már kissé szokatlanul, személyesen vett részt a harcokban. Ezt a szokását részben a családi öröksége, részben pedig az a tény magyarázza, hogy számos háborút viselt uralkodása alatt. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor szükségesnek látta, használta a gazdagságát arra, hogy pompával nyűgözze le vendégeit. Ennek egyik megnyilvánulása a Beatrix királyné esküvőjéhez fűződő hatalmas ünnepségek és lakomák sora volt, amelyen felvonultatták a középkori gasztronómia minden elemét.

Fogadják Mátyás király feleségét

Mátyás király előző felesége, Podjebrád Katalin, 1464-ben hunyt el, és attól fogva az uralkodónak új ara után kellett néznie. Ugyan Mátyás király éveken át mintegy királynéként tartotta maga mellett Corvin János anyját, Edelpöck Borbálát, a kortárs európai elit őt polgári származása miatt sosem fogadta volna el királynénak. Ráadásul Mátyás király küzdött azzal, amivel a legtöbb dinasztiaalapító európai uralkodó: házának első királyaként még egy frissen felemelkedett koronás főnek számított, ami alacsonyabb presztízst jelentett, mint egy generációk óta koronás uralkodókat adó dinasztia tagjának lenni. Ezért számított komoly fegyverténynek, hogy hosszú keresgélés és több sikertelen tárgyalás után Ferdinánd nápolyi király beleegyezett abba, hogy Mátyás király elvegye a lányát, Aragóniai Beatrixot.

Francesco Laurana – Aragóniai Beatrix mellszobra (Wikipédia)

A király előkelő küldöttséget menesztett Nápolyba Beatrixért. A küldöttséget vezető alsólendvai Bánffy Miklós először Nápolyban Mátyás nevében megkötötte a házasságot, majd hazakísérte a királynét Magyarországra. 1476. december 10-én látta először egymást a királyi pár Székesfehérvárott. Két nappal később ugyanott történt meg a koronázást. A királyné megkoronázása utáni lakoma a források szerint 24 fogásból állt, bár arról is tudunk, hogy végül nem szolgálták fel az összeset.

A királyi pár tovább ment Budára. Ott, 1476. december 22-én kötöttek házasságot a Nagyboldogasszony-templomban. Az esküvőt követően a násznép átvonult a budai várba, a lakoma helyszínére. Mivel közeledett a karácsonyi böjti időszak, a királynak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy lenyűgözze a vendégeit.

Beatrix bevonul Budára (Wikipédia)

Mátyás király esküvői lakomája

A teremben átlósan egy 22 lépés hosszú asztalt helyeztek el. Felette ugyanolyan hosszan három gyöngyhímzéses vörös bársony függött, amelyre gyöngyökből a Magyar Királyság és a királyné címereit hímezték. A király és a királyné a középső helyeket foglalták el és aranytálakból étkeztek. Mátyás balján a királyné fivére, majd az itáliai vendégek, a királyné meleltt a Kristóf és Lajos bajor hercegek, majd a rajnai választó követei foglaltak helyet. (A lakoma fogásainak a leírása Hans Seybold pfalzi követ leírásából maradt fent).

Az étkezés helyszínére először a férfiak mentek be, őket követték a lányok és az asszonyok, előkelőségi sorrendben. A középkori szokásoknak megfelelően mosótálakkal várták őket, ott viszont fordított volt a sorrend: először az asszonyok, és utána a férfiak mostak kezett. Az uralkodó pár számára négy előkelő szolgálta fel az ételeket. A felszolgálást Mátyás zenészei hangszerekkel kísérték.

A bibliai Eszter házassága. 1460-70 között készült firenzei alkotás (New York, Metropolitan Múzeum)

Első fogásként édességet szolgáltak fel, ezekről részletesen nem számolt be a követ, valószínűleg kandírozott gyümölcsök és cukrozott magvak lehettek. A cukrot ismerték már a középkori Európában is, csak drága és előkelő ételnek számított. A második fogás valamilyen szárnyas étel lehetett, mert abban élő madarak éneke szórakoztatta a résztvevőket. A harmadik ételnek vaddisznóból készült pecsenyét szolgáltak fel, a vendég a fekete színét jegyezte meg főleg.

Negyediknek vagdalthús következett, amelyet fehér és barna szeletekkel, szósszal szolgáltak fel. Az ötödik fogást ismét különlegességnek szánták. Aranyozott levelű puszpángfán aranyozott mókusok és angyalok emelkedtek.

Levezetés a lakomán

A hatodik fogás sárga almákon álló gyöngytyúkok és kappanok voltak. A hetedik tálban a cukrászművészet remekeként egy kert érkezett: a kerítésen madarak ültek fehér és barna színű pirított cukorból és kandírozott gyümölcsnól, illetve cukrozott magvakból. A kert közepére egy arany mirtuszfát alkottak, amelyeken hatalmas barna és zöld körték, valamint sütemények lógtak.

A nyolcadik fogásban mára hétköznapinak számító, de akkor még Európában különlegességnek számító étel, a rizs érkezett. A kilencedik fogásban sült vadpecsenyét tálaltak fel, a tizediknek pedig pácolt csirkét sárga lében. Tizenegyediknek ún. kitolófánkot választottak.

Nagy Sándor egy lakomán a Nagy Sándor-regényben (British Library)

Mátyás újév alkalmából megismételte a lakomát, hasonló koreográfiával. Akkor az első fogás édesség, a második fogás csirke és kappan sárga mártásban, a harmadik vadsült, a negyedik fehér és barna halkocsonya, a közepén egy fejből kinövő mirtuszvirággal. Az ötödik sült malac és vadsült, a hatodik főtt hal, a hetedik borral leöntött sárga fácán.

A nyolcadik fehér mandulatejből és cukorból készült sakktábla (Beatrix királyné szeretett és tudott is sakkozni). A kilencedik fekete mártásos fácán volt. A tizedik fogás sült, aranyozott ostyából készült, középen egy puszpángbokorral, amelyen a király és a királyné sisakkal kozonázott címereit festették fel. A tizenegyedik egy felfújt, a tizenkettedik pedig egy sültgalamb volt.

A karácsony előtti esküvői lakoma után Mátyás király átvette a követektől az uralkodópárnak szánt esküvői ajándékokat. Ezeket dagályos szónoklatok közben adták át az érintettek, de mindezt jobban esett már teli hassal végighallgatni. De a kevésbé dedikált célú lakomák esetén is ekkor történtek meg a különféle nyilvános ajándékátadások. A lakoma végét természetesen a királyi pár távozása jelentette, ekkor mindenkinek el kellett hagynia az asztalokat.