Csodálatos Puglia – 2., befejező rész – útiterv, képgaléria
Brindisi városától folytatom utam Puglia, az olasz „Csizmasarok-régió” bebarangolásával. A környék számos szemet gyönyörködtető látnivalót kínál a kultúra és a természet szerelmeseinek egyaránt. Vallási és történelmi emlékek gazdagsága jellemzi a régiót, széleskörű programlehetőségekkel.
Előző cikkem dél-olasz kalandjai az egykori Brindisium-nál értek véget. Onnan egy közeli, már elhagyatott és jelenleg múzeumként funkcionáló kolostort látogattunk meg, neve: Abbazia di Santa Maria a Cerrate. Hangulatos temploma, faragott kútja, pincéjében kialakított egykori olívaolaj előállító és az udvari gyümölcsös egyedi hangulatot kölcsönöznek a helynek. Utunkat aztán a tengerparton folytattuk délnek.
Ha valamiről még igazán híres a régió, akkor az a csipkézett, barlangokkal tarkított tengerparti sziklafalai. Ámulatba ejtő vidék a természeti látványosságokat kedvelők számára. A Grotta della Poesia és környéke őseink keze nyomát viseli, a Grotta Sfondata pedig csak a civilizációt elhagyva, földutakon megközelíthető. Korlátok nemigen vannak, úgyhogy csak óvatosan merészkedjünk az omladozó, időnként tengerbe hulló kőzet szélére. Itt ért minket a naplemente, mondanom sem kell, csodás volt.
Este még Otranto városát sikerült sötétedés után bejárni. Erődítménye, valamint emberi koponyákat őrző vitrinjei és purgatóriumi jeleneteket ábrázoló mozaikjai kifejezetten ijesztőek. A másnapi programterv okán aztán minél délebbre próbáltunk még eljutni. Castignano del Capo központjában egy művész házaspárnál leltünk szállásra.
Másnap, rövid reggeli séta a település központjában, majd a csizmasarok déli csücskét céloztuk meg. Santa Maria di Leuca egyedi élmény, a félszigetnek itt két végpontja is van. Az egyik katonai okokból lezárt, ugyanakkor ott a dombtetőn a világítótorony mellett egy szép templomot és árkádokkal határolt, igényes teret találunk. Az óriás keresztet és a templomot már több pápa is személyesen meglátogatta. A csizmasarok másik végpontja ettől pár perc autókázásra, a település másik végén található. Itt (kimászva a fakerítésen túl) csodás természeti látvány tárul elénk. Ahogy egy barlangon keresztül – saját felelősségre – egész a csücsökig kisétálhatunk, vagy a sziklafalak tetején állva a talpunk alá csapkodnak a hullámok. Itt találkozik egymással a Jón- és az Adriai-tenger, a földnyúlvány legvége így néz ki:
Miután megélve a pillanatot kicsodálkoztuk magunkat – más autós irány elve nem lévén – északnak indultunk. Következő megállónk Gallipoli, immár a nyugati partszegélyen. Az óváros egy kis szigetnyúlványon található. A Chiesa di San Francesco D’Assisi (templom) többek között ruhákba öltözött, ijesztő tekintetű lator ábrázolásáról ismert. A belvárosban egyébként ingyenes a történeti múzeum és hangulatos sikátorok között sétálhatunk.
Haléttermi ebéd után Nardót vettük célba. Hangulatos főtere, vára, belső faragott oszlopos templomai mellett itt található „Jézus ujja”. A talán kevésbé ismert város szerintem a környék kihagyhatatlan úticélja. Az estét Leccében zártuk.
Bár – még tiniként – már jártam erre sok évvel ezelőtt, bevallom nem emlékeztem rá, hogy ez a város mennyi mindent rejt. Ókori amfiteátrum és színház, katedrális, római oszlop, középkori városkapuk, csodás szakrális helyek, múzeumok; megérte a fél napos aktív sétát. A kapukon csüngő díszes kopogtatókról külön értékes gyűjteményt lehetett volna készíteni és olykor feltűnt a „street art” is. Utcai zenészek mellett a karácsonyi időszak okán a nagyobb templomokban különböző műsorok, zenei és táncelőadások is várták a látogatókat.
Innen Taranto, majd Massafra városán át vezetett utunk, ám mivel ez idő alatt vihar tombolt a környéken, csak autóból tekintettük meg a belvárost, illetve a várat (Castello di Massafra). Míg Matera felé nyomultunk előre egy szivárvány kísérte utunkat. Este aztán pihenés, éjjel pedig elállt az eső is. Utolsó útinapunk vasárnap ismét igen aktívra sikeredett.
Matera városka egykor a régió szégyene volt elmaradottságával, aztán rájöttek, hogy a hangulatos kis utcák, a közeli barlanglakások és a dombtetőre épített katedrálissal a folyóvölgy partján igencsak kiaknázható turista-látványossággá alakítható.
Ma a régió egyik leglátogatottabb ikonikus (szürke színű) gyöngyszeme…búcsúzóul azért még kaptunk itt egy parkolási bírságot az olaszon kívül más nyelvet nemigen beszélni akaró rendőröktől. Mások haragját is sikerült kivívniuk, tucatjával bűntették ugyanis ott a félreérthető jelzések között próbálkozó autós túritákat. Városnézés után Altamura következett. Újra csöpögő esőben tekintettük meg a várost, ahol az egyik Trattoriában tradícionális ebédet fogyasztottunk.
Nem messze innen található az Alta Murgia Nemzeti Park, ahol az Unesco által 1996-ban világörökség részévé nyilvánított Castel del Monte, különleges vár található. Aznap ott nagy szél és ingyenes belépés várt ránk. Egyedi építészeti stílusa okán megtekintését erősen ajánlom és a körpanoráma sem utolsó.
Naplemente közeledtével Barlettát vettük célba, de útlezárások okán nem jutottunk ki a partra kocsival, így megállás nélkül Trani meglátogatása mellett tettük le a voksunkat, ami igen jó döntésnek bizonyult. Sosem láttam még olyat, hogy egy templomnak (katedrálisnak) lenne egy altemploma, aminek van egy altemploma, aminek szintén van egy altemploma. Régi freskók, szentek csontjai és esti harangszó fogadtak itt minket. A város nevezetessége még többek között a tengerparti erőd és az Írógép Múzeum, ami minden könyveket és irodalomtörténetet kedvelő számára egyedi élmény. A történelmi áttekintő mellett számos (minta- és) egyedi darab van itt kiállítva, olykor képekkel illusztrálva, mely nagy író vagy híres személyiség használta egykoron az adott típust (Hemingway-től Lady Kennedy-n át Agatha Christie-ig bezárólag).
Érdemes elolvasniCsodálatos Puglia – útiterv, képgaléria – 1. rész
Utunk zárásaként egy helyi kebabosnál vacsoráztunk, majd leadva bérelt autónkat a reptéren, éjszakai járattal repültünk haza Bari-ból Budapestre, ismét sok szép, maradandó élménnyel gazdagon.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Stonehenge, megdöbbentő felfedezés: Az oltárkő eredete újraírhatja a történelmet
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?