Kevesen tudják, de hazánk mindhárom, jelentős ideig “uralkodó” kommunista legfőbb vezére a jelenlegi határainkon túl született. Kun Béla az erdélyi Hadadon (a lakosság túlnyomó többsége itt ma is magyar), Rákosi Mátyás Adán, Délvidéken (itt is többségében magyarok élnek), Kádár János pedig a mai Horvátország turista-paradicsomában, Rijekában (Fiuméban). Ám Kádárnak más titka is volt, mégpedig a neve: nem Csermanek Jánosként látta meg a napvilágot, hanem olasz néven anyakönyvezték.
Határon túli kommunista vezérek
Egyébként egyik kommunista vezetőnk sem az eredeti nevén vált vezetővé. Kun Béla születési neve Kohn volt, míg Rákosié Rosenfeld Mátyás. Mindketten később magyarosítottak. Kádár viszont teljesen új, egyszerűbb családnevet vett fel, ám neki a születési keresztnevei is jobban illettek volna a Keresztapába, mint a hazai kommunista mozgalomba.
Kádár 1912-ben született az akkori Magyar Királyság egyik legpezsgőbb, legfejlődőbb városában, az Adriai-tenger partján található Fiuméban. Fiume ma Horvátország része, ugyanolyan pezsgő város és sok nemzetiség vallja hazájának, a horvát mellett többek között az olasz is.
Fiume, a pezsgő metropolisz, ahol találkoztak Kádár szülei
A Magyar Királysághoz különleges jogállással kapcsolódott: corpus separatum, azaz külön testként úgy volt része hazánk területének, hogy egyékbént közbeékelődött a Horvát Királyság területe (mely unióban volt a Magyar Királysággal). A gyakorlatban azonban ez azt jelentette, hogy a város tisztségviselőinek jelentős része magyar volt, több magyar étterem működött itt, mint ahogyan magyar tannyelvű gimnázium is. 1910-ben a város 13%-a magyar volt, ami akkor 6500 főt jelentett.
A Magyar Királyság e tengeri kapujába, a pezsgő Fiuméba érkezett Csermanek Borbála, aki földműves szülők gyermekeként 25 évesen vágott neki a világnak és szegődött el Abbáziába, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnépszerűbb üdülőhelyére. A Villa Austria panzióban sok magyar katona is megfordult, az egyikkel intim kapcsolatba is került és állapotos lett.
Krezinger János azonban nem vállalta a születő gyermeket, aki így 1912. május 26-án, a Santo Spirito-ban, egy közkórházban látta meg a napvilágot. És most figyeljenek: az anyakönyvbe nem Jánost vagy más magyar nevet írtak be, hanem azt, hogy Giovanni Giuseppe Czermanik, azaz Csermanek József János. Akár egy jó maffiafilmben.
Kádár csak 31 évesen kapta később használt nevét
Az egyedülálló nő nehéz helyetben volt, így három hónapos koráig a kisbabát egy alapítvány nevelte. Krezinger úr viszont visszatért Pusztaszemesre és három gyermeke lett, akik a későbbi kommunista vezető féltestvérei voltak.
Kádár nevét majd csak 31 évesen kapja, a kommunista mozgalomban. Krezinger pedig Kertészre magyarosított.
Ők végül csak 1961-ben találkoztak, amikor is Kádártól bocsánatot kért az apja, amiért nem tudott vele foglalkozni és anyját sem tudta anyagilag támogatni. A Magyar Krónika beszámolója szerint „Krezinger János bort töltött, és négy gyermeke előtt azt mondta: fiaim, emeljük a poharunkat arra, hogy együtt a család”, írja a Blikk.
Kádár egy rádiót küldetett apjának, majd a temetésére egy koszorút. Féltestvérét, Jánost szintén segítette, amikor az megházasodott és Budapestre költözött elintézte a nagyhatalmú féltestvér, hogy szolgálati lakást kaphasson.
Ha érdekelnek apa és fiai nagy találkozásának részletei, ITT elolvashatod.
Ezeket a cikkeket is ajánljuk:
itt tudod támogatni az oldalunkat
