A másik Turul-nemzetség

Ha bárkit megkérdezünk arról, hogy kikből áll a Turul-nemzetség, alighanem szemvillanásnyi idő elteltével sorolni kezdi Álmos és Árpád leszármazottjait. Hiszen köztudott, hogy Kézai Simon az Árpádokat hívta Turul-nemzetségnek. Ezért ábrázoljuk gyakran a turulmadárral az első királyi dinasztiánk tagjait. Az azonban kevésbé közismert, hogy létezett egy másik Turul-nemzetség is, Bihar vármegyében. De kik voltak ők és mi közül lehetett a királyi nemzetséghez?

Turul nembeliek Kézai Simonnál

Amikor Kézai Simon beszámolt a magyarok hét vezéréről (az ő szóhasználatában kapitányaikról), akkor a következőket írta:

“Azon kapitányok közt tehát Árpád, Álmos fia, ki Előd fia, ki Ögyek fia volt, a Turul nemzetségből vagyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala.” (Szabó Károly fordítása)

A Képes Krónika ábrázolása Árpád vezérről (Wikipédia)

A következő nemzetségi említés akkor történik nála, amikor Géza fejedelemről írt:

“Gyeics vezér a Turul nemzetségből vala ugyanis az, kinek mint mondják, a magyarok közt legelsőben szózat zendűlt meg az égből, hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl. Mivel azonban keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téritni illy nagy nemzetet.” (Szabó Károly fordítása)

Nemcsak ezen a két helyen, hanem krónikája egy másik szakaszában is megemlékezik a turulról, igaz, ott már Attila jelképeként szerepel:

“Ethele király czimerén is, mellyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejü madár vala ábrázolva, mellyet magyarúl turulnak hívnak. Mert ezt a czimert hordták volt magokkal a húnok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig, míg magokat községben kormányozták.”

Feltűnő azonban, hogy más középkori történeti munkában ez a kifejezés nem kerül elő. Az eredeti latin szövegben sem Anonymus, sem az ún. 14. századi krónikaszerkesztményt továbbíró krónikások nem használták. (Érdekes módon az eredeti szövegekben Emese álma kapcsán sem a turul szó szerepel). Máshol azonban nagyon is találkozunk a Turul kifejezéssel, sőt, egy egész nemzetséget tartunk nyilván ezen a néven. Ők azonban nem a királyi dinasztia tagjai voltak.

Turul és nemzetsége Biharban

Ha fellapozzuk Karácsonyi János magyar nemzetségekről szóló munkáját, ott megtaláljuk a nemzetséget, ám egyáltalán királyokat és hercegeket találunk közöttük. A nemzetség története 1270-től datálható, amikor Turul nevű ispán özvegye, aki a kor egyik másik nagyhírű nemzetségéből, a Geregyéktől származott, felosztotta a rokonai között Mihály nevű birtokát. (Ez egyébként a mai Érmihályfalva település a romániai Bihar megyében).

Emese álma (Wikipédia)

A nemzetség fő birtokai egyébként nem az Érmelléken, hanem a Berettyó mentén terültek el. Érmihályfalva környékén egy ideig egymás mellett álló birtokok terültek el. A 14. század elején még nagyjából egy kézen voltak ezek a birtokok. Lőrinc fia Gergely még harcolt Csák Máté ellen is I. Károly oldalán, amiért Érmihályfalva vámszedési jogot kapott, mellé pedig több birtokot is megszerzett.

Utódai alatt azonban elkezdődött a nemzetség birtokainak szétaprózódása. Az egyre apróbb birtokok egyre kisebb érdekérvényesítési képességet jelentett a nemzetség családjainak, akik ráadásul egymással is vetélkedtek. Végül Érmihályfalva és a többi birtok is szép lassan más nemzetségek kezébe kerültek át, a 15. századra a nemzetségnek már csak jelentéktelen méretű birtokai maradtak. Legjobb tudomásunk szerint a családnak nem maradtak fent egyenesági leszármazottai.

Mi köze lehet egymáshoz a két nemzetségnek?

Adódik a kérdés, hogy vajon a királyi dinasztiának és a bihari, országos jelentőségre szert soha nem tévő nemzetségnek vajon mi köze van egymáshoz? A kérdés azért is érdekes, hiszen a rejtély esetleges megválaszolásával akár a Turul elnevezés eredetére is rávilágíthatunk. Annyi azonban bizonyos, hogy míg a királyi Turul-nemzetség kiemelt figyelmet kap, addig a krónikáinkban a másik nemzetségről szó sem esik. Családjukat csak az oklevelek segítségével lehet rekonstruálni.

Részlet a tapolcai várból, Fotó: Mayer Jácint

A család legelső ismert tagja hallgatott a Turul névre, ám ezen a néven másokat is ismerünk a középkorból. (Többek között a bihari nemzetség egy 14. században élt, váradi kanonokságot viselt tagját is). De Turulnak nevezték a Balaton-felvidéki Tapolca város alapítóját is. Talán róla, a Szentföldet is megjárt keresztes lovagról, talán egy másik Turulról nevezték el a Baranya vármegyében található Túrony települést, amelyet legkorábban egyszerűen Turulnak neveztek.

Karácsonyi János és az ő nyomán sokan mások igyekeztek röviden felvázolni a nemzetség történetét. Györffy György például, talán a lehetséges királyi rokonságból kiindulva, azt írta, hogy a Turulok az első bihari birtokaikat még a 11. században, I. István hatalmának kiterjesztése idején szerezték meg. Ennek azonban ellentmond, hogy erre semmilyen adatunk nincs. Sőt, a legelső birtoklásuk legfeljebb a 12. század végétől mutatható ki.

Ennél is súlyosabb ellenérv a két nemzetség feltételezett kapcsolata ellen, amire Benkő Lóránd nyelvész hívta fel a figyelmet, hogy a bihari Turulokat az oklevelek sehol nem nevezik Turul-nemzetségbelieknek. Sőt, voltaképpen az egész nemzetség elnevezése is azon alapszik, hogy az első tagját ugyanígy hívják. Mivel nincs biztos tudásunk arról, hogy azonos lenne Tapolca alapítójával, sőt más Turul nevű személyeket és egykori településeket is ismerünk, ezért valószínűbb, hogy elterjedt szóról beszélhetünk. Így a “másik” Turul-nemzetséget voltaképpen nem is igazán hívhatjuk így, ők sem nevezték soha magukat az első ismert tagjukról.

Benkő Lóránd egyébként úgy vélte, hogy a turul szó egy tájnyelvi jelenség lehet Kézainál, aki asszimilálódott besenyők által lakott vidéken nőtt fel. (Ezért nem fordul elő a szó más krónikákban és ezért feltűnő személynévként olyan helyeken, ahol besenyők is éltek). De mindez már egy messzire vezető téma.

Read alsoAz Árpád-ház kihalása végleges? – A Croy-család eredetének kérdése