Szabad szemmel is látható robbanás fog történni az éjszakai égbolton

Idén várhatóan egy szabad szemmel is látható nóva-kitörés fogja dekorálni az éjszakai égboltot, ami remek megfigyelési lehetőséget kínál.

Az érintett csillagrendszer a T Coronae Borealis (T CrB) nevet viseli. A Földtől mintegy 3000 fényévre található, és egy vörös óriáscsillagból és egy fehér törpéből áll, amelyek egymás körül keringenek. Amikor a fehér törpe elegendő csillaganyagot lop el vörös óriás kísérőjétől, rövid ideig tartó magfúziós villanást indít el a felszínén, ami egy úgynevezett nóva-kitörést vált ki.

A kitörés a Corona Borealis, más néven az Északi Korona csillagképben lesz látható. A kitörés a becslések szerint 2024 februárja és szeptembere között fog bekövetkezni, és legfeljebb egy hétig olyan fényes lesz az éjszakai égbolton, mint a Sarkcsillag, mielőtt ismét elhalványulna – áll a NASA közleményében.

Ez egy életre szóló egyszeri megfigyelési lehetőség lehet, mivel a nóva kitörés csak körülbelül 80 évente fordul elő

áll a NASA közleményében.

Szabad szemmel látható égi esemény

Ez a nóva utoljára 1946-ban robbant fel, és csak egy a Tejútrendszerben megfigyelt öt közül. A kitörés észleléséhez a nézőknek a Corona Borealisra kell irányítaniuk tekintetüket, amely az Ökörhajcsár és a Hercules csillagképek között helyezkedik el. A kitörés fényes, új csillagként fog megjelenni az éjszakai égbolton.

Ezek a kettőscsillagok általában +10 magnitúdójúak, ami túlságosan halvány ahhoz, hogy szabad szemmel észrevegyük őket. A csillagrendszer azonban a kitörés során +2 magnitúdójú lesz, ami a közlemény szerint a Sarkcsillag fényességéhez hasonlítható.

“Miután fényessége tetőzik, szabad szemmel még néhány napig, távcsővel pedig alig több mint egy hétig látható lesz, mielőtt ismét elhalványul a következő nagyjából 80 évre” – mondták a NASA illetékesei.

A robbanásveszélyes csillagpár egy fehér törpéből – egy viszonylag kicsi, sűrű csillagmaradványból – és egy nagyobb vörös óriáscsillagból áll, amely a csillagfejlődés késői szakaszában van, ami azt jelenti, hogy külső légköre felfújt és elvékonyodott.

A gravitációsan kötött csillagok elég közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy ahogy a vörös óriás a növekvő hőmérséklet és nyomás miatt instabillá válik, külső rétegeit a fehér törpére lökje.

Érdemes elolvasni:

• A Föld mélyében kutatják amerikai tudósok a sötét anyagot
• Kiszámolták mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás