Trianonhoz, a magyarság és hazánk egyik legnagyobb 20. századi tragédiájához számtalan (sokszor hamis) legenda kapcsolódik, kezdve a tudatlan szakértőktől egészen román kéjnők által elsíbolt Erdélyig. E legendák között sokan próbáltak már rendet vágni, többek között Ablonczy Balázs történész több könyvet is szentelt a témának. Mi most az egyik legkeményebb Trianon-ellenes szlogen eredetének nyomába eredünk, mert egyáltalán nem azok találták ki, akik utána oly sokat használták. Sőt, a csavar még ennél is mélyrehatóbb.
Károlyi a hibás Trianonért?
A trianoni békerendszer és annak következményei máig megosztják a Kárpát-medencét, de még a végtelenségig megosztott magyar társadalmat is. Az egyik tábor szerint a hazaáruló “vörös gróf” Károlyi Mihály és kormányai tették tönkre hazánkat, mely így a beözönlő román, csehszlovák és szerb csapatok martalékává vált. Szerintük Károlyiék kezdettől támogatták a hazai nemzetiségek önállósodási törekvéseit, emellett balekok is voltak és átjátszották az uralmat a kommunistáknak, akik végképp megpecsételték kis hazánk sorsát.
Velük szemben ott állnak azok, akik elismerik Károlyiék hibáit, de ezeket tapasztalatlanságukkal, idealizmusukkal magyarázzák és nagyjából fel is mentik őket a felelősség alól, mondván hazánk elvesztette a háborút, így semmi jóra nem számíthatott a győztesek részéről.
Trianon elleni tüntetés Szegeden. Forrás: Fortepan / Fődi Gábor
Idealista kormány, éhes szomszédok
Az igazság azonban ismét valahol középen van. Igaz, hogy Károlyiék telve voltak idealizmussal nemzetiségi kérdésekben is. Igaz, hogy egyfajta keleti Svájcoz képzeltek el a Kárpát-medencében, ahol minden nemzetiség önállóan fejlődhet. Még az is igaz, hogy ezért például az Erdély elszakadásáról döntő gyulafehérvári román népgyűlésre a Magyar Államvasutak még különvonatokat is biztosított a román delegátusoknak a magyar kormány utasítására.
Károlyiék nem ismerték fel idejekorán, hogy a románoknak, szlovákoknak, szerbeknek már kevés lesz az az autonómia, amit az új kormány ajánlani tud. Ám azt igen, hogy a beözönlő idegen csapatokkal szemben úgy a harctéren, mint a propagandában fel kell venni a küzdelmet.
Fortepan / Gali
Hősök tere, Országzászló és Trianon emlékmű (Falusi Mihály, Gulyás József, 1935.).
Az első plakát Trianon ellen, Trianon előttről
Így születhetett meg az első “Nem! Nem! Soha!” plakát is, amit utána a Horthy-rendszer is előszeretettel használt irredenta kampányai során vélhetően meg is feledkezve arról, hogy az általuk kárhoztatott Károlyi-kormány adott utasítást e plakát gyártására (Károlyi majd csak márciusban adja át a hatalmat “Magyarország népei proletariátusának”). Sőt, már 1919 januárjában, tehát bőven Károlyi ideje alatt kerültek ki első példányai az utcára. Íme a plakát:
Az alkotó, Jeges Ernő természetesen nem volt annyira béna, hogy ne tudta volna megrajzolni a mai MAgyarország sziluettjét. Egyszerűen arról van szó, hogy amikor a felkérést kapta, valamikor 1918 decemberében, akkor még csak a padovai fegyverszünet pontjai voltak ismertek és a cseh, valamint a román csapatok előrenyomulása. Ő így képzelte a háború utáni “rendet”, ha a legrosszabb forgatókönyv válik valóra.
Például Kárpátalját meghagyta volna (a Felvidék egy részével együtt), ám Erdély sokkal nagyobb területeit (még Debrecent is) átcsatolta Romániához (vélhetően a Tisza vonalára vonatkozó korábbi román követeléseknek megfelelően).
Minimalista, de hatásos
A nyomtatvány meglehetősen minimalista (két szín jelenik például csak meg, de ezt akár gazdaságossági okokkal is lehet magyarázni), ám a korban mégis hatást gyakorolt az utcák emberére.
Trianon elleni tüntetés Budapesten. Háttérben a Gellért-hegy. Forrás: Fortepan / Fődi Gábor
E történet is mutatja, hogy Károlyiék demokratizmusának hazánk történelmi határainál szakadt vége. Magyarország feldarabolásáról hallani sem akartak, de a korábbi kurzussal szemben teljes autonómiát adtak volna az itt lakó nemzetiségeknek (ahogyan az a ruszinok esetében meg is történt, talán ezért van a plakáton is Kárpátalja nálunk).
A Horthy-korszakban hatalmas karriert futott be a szlogen és az ehhez kapcsolódó revízió gondolata is. Persze legendák is képződtek, mondván a “tria-non” (azaz a latint megerőszakolva három nem-ként fordítható francia palotanév) valójában szintén ezt a szlogent erősíti és kvázi isteni elrendelésként mutatja, hogy Magyarországnak vissza kell kapnia elvesztett területeit.
József Attila titkos verse Trianonról
A szlogen olyannyira hatásos volt, hogy még József Attila is annak címével írt egy harcias verset a diktátum ellen. Tény azonban az is, hogy nem publikálta, így Juhász Gyula kivételével vélhetően senki sem ismerte a korban. A kommunisták évtizedekig rejtegették, míg végül 1989-ig kellett várni arra, hogy elsőként publikálják. Íme a vers:
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!!
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Ez is érdekelhet:
- A magyar kalandor, aki volt lelkész, parlamenti képviselő, kém, bűnöző, buddhista szerzetes és még sok más – katt IDE a folytatásért
- Még ebben is hazudtak nekünk a kommunisták: nem április 4-én “szabadult fel” hazánk
