Az európai kőszobrászat első monumentális emléke, többtonnás kövekből épített falak – Mükénébe látogattunk
Mükéne ókori görög romváros a Peloponnészosz északkeleti részén, a mükénei kultúra névadó városa.
Mükéné az első település, ami akropolisszal rendelkezett, melyet jól megerősített – a régi hiedelem szerint „küklopszok által épített” – hatalmas kövekből álló fal vesz körül. A nagy kiterjedésű bronzkori erődítményének jelenleg is folyó feltárását a trójai munkájáról jobban ismert Heinrich Schliemann kezdte el 1874-ben. Világszerte híres fő motívuma a két oroszlántestű, madárfejű griffel díszített főbejárat, melyet az európai kőszobrászat első grandiózus emlékei közé sorolunk és az Oroszlános kapu néven ismerünk a tankönyvekből.
Mükéné nagysága
Mükéné a bronzkorban hatalmas város volt, királyait rendkívüli pompával temették el. Falait fokozatosan építettek ki és többször bővítették, melynek hossza végül elérte a nagyjából 1 km-t, helyenként pedig a 6 méter vastagságot. Befolyása és hatalma fénykorában kiterjedt egész Krétára, a kis-ázsiai partvidékre, Szicíliára és részben a Rómától északra fekvő területekre is. Mindenki számára közismert királya Agamemnón, akinek a neve a trójai háború kapcsán ismert napjainkban is. A görög-perzsa háborúkban Mükéné a Thermopülenél és a Plataiainál lezajlott ütközetekben komolyabb részt vállalt, végül Kr. e. 468-ban az argosziak pusztították el.
A mükénéi sírok
Mükéné látványosságai között tartjuk számon két sírkörzetét. A jelentős építészeti emléknek számító sírok egyik típusa aknasír, a másik kupolasír (tholosz). Ez utóbbiak bejáratához folyosó (dromosz) vezet, melyből nagy, kör alakú terem nyílik. Ennek jobb oldalában kis kamrát helyeztek el, mely valószínűleg a sírkamra volt.
A fellegvár területén belül, a főbejárat mögött találta meg Schliemann az úgynevezett „A” sírkörzetet. Ez a sírkerületet lapos kővel fedett aknasírokból áll, és szabályos kövekből faragott fal veszi körül. Ezekből jelentős mennyiségű ékszer és halotti maszk került elő (pl. a tévesen Agamemnón-maszknak nevezett lelet is.). A legkorábbiak a Kr. e. 16. és 15. század között épültek.
A helyszínkör átmérője 27,5 m, és hat aknasírt tartalmaz. Az aknasírok közül a legnagyobb körülbelül 6,5 m hosszú és körülbelül 4,1 m széles. Összesen tizenkilenc férfi, nő és gyermek holttestét temették el itt, aknánként kettő-öt holttestet. Feltételezik, hogy minden sír fölé halmot építettek, és temetési sztéléket állítottak fel.
A talált temetési ajándékok között volt több arany halotti maszk, teljes fegyverkészlet, díszes pálca, arany ékszerek, valamint arany és ezüst poharak. Az itteni leletek gazdagabbnak számítanak, mint a B sírkörből előkerült értéktárgyak.
A várfalon kívüli részt nevezik „B” sírkörzetnek. A legmonumentálisabbak részei a Kr. e. 14. században épültek.
Leghíresebb tagja a fellegvárrral szemközti dombon található, hagyományosan Atreusz kincsesházának nevezett építmény. Belső terét álkupola fedi le. Ez azt jelenti, hogy a szabályos hasábformára faragott kőtömböket egyre beljebb csúsztatva helyezték egymásra, míg a mennyezet tetején össze nem találkoztak.
A városfalak
A mükénéi küklopikus falak a bronzkori mérnöki alkotások csodái. Masszív, némelyik több tonnás mészkősziklákból készült, amelyeket durván formáztak és habarcs nélkül illesztettek egymáshoz.
A falakon számos átjáró is található, amelyek közül a leghíresebbet, az Oroszlános kaput, a fellegvár főbejáratát két oroszlán domborműve díszíti. A műalkotás a késő bronzkori görög kultúra egyik legjelentősebb szobrászati emléke, egyben a monumentális szobrászat legkorábbi példái közt tartjuk számon Európában. Készítési ideje a Kr. e. 13. század közepére tehető. A kapu keretét három hatalmas kőtömb alkotta, a reliefet a szemöldökkőre helyezték. A reliefet két oroszlán alakja díszíti, amik feltehetően a királyi hatalmat jelképezték. Fejük hiányzik, ezeket külön kőből mintázták meg. Mellső lábukkal oltárszerű emelvényre lépnek, amelynek közepén oszlop emelkedik, egy épület (talán templom vagy palota) tetőgerendáit tartva.
A falak egyik kulcsfontosságú építészeti jellemzője a szabálytalan sokszögű forma, amelyet valószínűleg szilárdsága és stabilitása miatt választottak. A kövek szabálytalan formái összefonódnak egymással, egyenletesen elosztva a súlyt és megakadályozva a falak összeomlását.
Egy másik megkülönböztető jellemzője a tehermentesítő háromszögek használata az átjárók felett. Ezeket a háromszög alakú tereket úgy tervezték, hogy csökkentsék a szemöldök súlyát, megakadályozva, hogy a nyomás hatására megrepedjen. Ez az innovatív technika bizonyítja, hogy a mükénéiek értették a fizika alapelveit, és képesek voltak alkalmazni azokat az építkezés során.
A falak másik legszembetűnőbb tulajdonsága a puszta méretük. Az építkezéshez használt kövek hatalmasok, egyes becslések szerint akár 10 tonnát is nyomhatnak. Az a képesség, hogy ezeket a köveket a helyükre lehet szállították és manőverezték, sokat mond a mükénéiek mérnöki- és szervezési képességeiről. Ez a szárazkőfalazásnak nevezett technika nagyfokú szakértelmet és pontosságot igényelt a falak stabilitásának biztosításához.
Ókori görögökkel kapcsolatban még a Persze, hogy a magyarok is tudtak olyan híres kétértelmű tanácsot adni, mint a delphoi jósda című írásunkat ajánljuk.
Forrás: hyperion.szepmuveszeti.hu, gepeskonyv.btk.elte.hu
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy egyetemista véletlen olyan akkumulátort alkotott, amely 400 évig is bírhatja
Hatalmas nekropoliszt találtak Egyiptomban kutatók
Az ukrán külügyminiszter szerint egy igazságtalan béke biztosan újabb háborút fog szülni
Ezek a furcsa hangyák felrobbantják magukat, hogy megvédjék a kolóniájukat
Ez az interaktív világtérkép évezredekre visszamenőleg bemutatja az emberiség történelmét
Egyre közelebb az űrturizmus? Egy új tanulmány alapján nem elképzelhetetlen!