Persze, hogy a magyarok is tudtak olyan híres kétértelmű tanácsot adni, mint a delphoi jósda

Az ókori Görögország két legjelentősebb jósdája Zeuszé és Apollóné volt. Zeusz jósdája Dodonában, Apollóné Delphoiban állt, de a két jóshely jóslási módszere csak technikailag különbözött.

Apollón temploma, Delphoi, Fotó: Mayer Jácint

A delphoi jósda az ókori Görögországban egy vallási intézmény volt, amely Apollón isten ottani szentélyében működött. A delphoi orákulumokat az ókori világ legfontosabb és leghitelesebb prófétai és tanácsadási forrásaként tartották számon, és jelentős szerepet játszottak Görögország vallási, politikai és kulturális életének alakításában.

A görög mítoszok szerint Zeusz, az istenek atyja két sast bocsátott fel a világ két végéről és Delphoi lett az a hely, ahol a madarak találkoztak. A sasok ott egy tojás alakú kőre, az Omphaloszra telepedtek, amit a hagyomány szerint a hatalmas sárkánykígyó, Püthón őrzött. A kő ma a delphoi Régészeti Múzeum kiállítási darabjai között található.

Omphalosz, Fotó: Mayer Jácint

Apollón, Zeusz fia, a világosság és a Nap istene azonban megölte Püthónt, majd itt állította fel saját jósdáját, élén a közvetítő szerepét betöltő papnővel, Püthiával.

Az ókori görögök úgy tartották, hogy az ember ismerete csupán a jelenre támaszkodhat. A múlt és a jövő rejtve van előtte, mintha egy labirintusban bolyongana. Ezzel szemben az istenek fentről látják e labirintust, ezért tudják a múlt és a jövő történéseit. A jóslatot tehát isteni beszédként fogták fel.

Kincsesház, Delphoi, Fotó: Mayer Jácint

A delphoi jóslás

Delphoi központja az Apollón-szentély, mely a hegyoldal déli csúcsán helyezkedik el, a Püthia, vagyis a papnő otthona volt. Innen közvetítette az igét, amit a papok leírtak, majd lefordítottak az embereknek. A legenda szerint, mikor a papnő kapcsolatba lépett Apollónnal, füst szállt fel, melytől transzba esett, engedve Apollónt beszélni maga helyett. A transz során motyogott, vonaglott, olykor kiáltozott valamit érthetetlen nyelven. A jóslatokat a papok fordították le, melyet agyagtáblába véstek és úgy adták át a jövendölést kérő számára.

Apollón papnőjének jóslatai talányos versek voltak. Aki szerencsés volt, és felfogta rejtett értelmét, annak törekvéseit siker koronázta, aki félreértette, menthetetlenül elbukott. Csakis azok a jóslatok lehettek minden körülmények között igazak, amelyek nyitva hagyták a bennük rejlő, de egymásnak ellentmondó értelmezéseket.

Delphoi színháza

Az évszázadokig működő jósdából – a mai ember számára felfoghatatlan módon – egyébként elégedetten távoztak a „kuncsaftok”. A jóslatok nagy százalékban hitelesnek bizonyultak. Azt, hogy honnan tudtak ekkora pontossággal eseményeket, jelenségeket megjósolni a papok, mai napig nem tudni. A feltételezések a csalás és kémkedés irányába mutatnak. Erre azonban nincsen bizonyíték, ahogy arra sem, honnan tudhatták meg előre, hogy egy adott személy fel fogja őket keresni. Az előkelőségek személyzetétől lehetett információt szerezni, de a jósdát nem csak tehetősebbek, hanem egészen egyszerű földművesek és kézművesek is felkeresték. A jóslatok zömében náluk is beváltak.

Híres emberek, akik megfordultak Delphoiban

A görögök nem kezdtek háborút, mielőtt nem kérték ki a jósda jövendölését. A görög államokon túl a szomszédok is rendszeres látogatói voltak Delphoinak, mint például a gazdagságáról híres Krőzus, Lüdia királya.  A későbbi korok nagy nevei sem maradnak el, mint II. Philipposz makedón király, a kiváló hadvezér, a világhódító Nagy Sándor, Pürrhosz az épeiroszi király, Marcus Tullius Cicero a híres római költő és filozófus, valamint Néró, Hadrianus és Diocletianus római császárok.

Utcarészlet Delphoiban, Fotó: Mayer Jácint

Az esztergomi érseknek tulajdonított híres mondat

A közismertté vált kétértelmű tanácsadások a magyarok történelmét sem kerülték el. Elhíresült mondásaink közt szerepel Merániai János esztergomi érsek latin nyelvű, 1213 őszén tett állásfoglalása a II. András király felesége, Gertrúd elleni merénylet kapcsán:

„Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico”

• A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem.
• A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem.

A véleményt vesszők megfelelő használatával a gyilkosság mellett, más változatban viszont ellene lehet értelmezni. Vesszőt azonban nem tartalmaz az írás. A nyelvtani bravúr tanagyag lett Magyarországon kívül is.

Szfinx a múzeumban, Fotó: Mayer Jácint

A Delphoi-szentély a perzsa háborúk és a gyarmatosítás korában, az i. e. 6-4. században élte fénykorát. Hosszas történelem és természeti katasztrófák után a jóshelyet 385-ben a keresztény Theodosius császár hivatalosan is bezáratta.

Az ókori görögökről még a Thermopülében jártunk. Gondolnád, hogy a csata helyszíne ma 20 méterrel van a földfelszín alatt? című cikkünkben írtunk.