A túszdráma a 70-es évekből, amiről a Stockholm-szindróma a nevét kapta

Mára már a Stockholm-szindróma közismert fogalom, de az eset, amiről a nevét kapta, egyáltalán nem olyan régen történt, mint gondolnánk. Mi több, a jelenséget kezdetben teljesen máshogy nevezték el. De vajon van-e létjogosultsága a kifejezésnek? A dologról a mai napig megoszlanak a vélemények.

Az eset, aminek köszönhetően a Stockholm-szindróma fogalma megszületett, valóban a svéd fővároshoz kötődik, de a történet itt még közel sem ért véget – eleveníti fel a BBC.

A Stockholm-szindróma eredete

Minden 1973 augusztusában kezdődött, amikor egy Jan-Erik Olsson nevű férfi egy svéd bankot akart kirabolni. A férfi előélete közel sem volt makulátlan, ahogy az Associated Press írásából is kiderül, az incidens idején is éppen a börtönből volt eltávozáson. Az ügyből végül több napig elhúzódó túszdráma lett, ugyanis Olsson négy banki alkalmazottat ejtett foglyul és igen komoly követelésekkel állt elő.

Az eset második napján Olsson úgy döntött, a tettek mezejére lép, és bebizonyítja, hogy komolyan gondolja a fenyegetését: meglövi az egyik túszt. A kiválasztott egy Sven Säfström nevű férfi lett, aki természetesen halálra volt rémülve. Ebben a történetben azonban nem ő a főszereplő, hanem kolléganője, az akkor 23 éves Kristin Enmark. Ő ugyanis Säfströmöt azzal nyugtatta, hogy ijedtségre semmi oka, hiszen csak a lábát fogják meglőni – ne legyen gyáva.

Forrás: Depositphotos

Utólag egyébként Enmark azt mondta, maga sem érti, hogy mondhatott ilyet, de egyszerűen annyira szürreális volt a helyzet, hogy bele se gondolt. Ezt erősítette meg Säfström, aki szintén arra emlékezett, hogy még hálás is volt támadójának a gesztusért.

Az ügy végül odáig fajult, hogy még a svéd miniszterelnököt is bevonták. Neki Enmark egy telefonbeszélgetés alkalmával azt mondta, hogy a rendőrségtől jobban fél, mint a két bűnözőtől, és megpróbálta rábírni a hatóságokat, hogy teljesítsék a követeléseiket. A nő később azt mondta, hogy tényleg kötődött Olofssonhoz, és biztos volt benne, hogy a férfire bízhatja magát.

A folytatás

A történtek után a Stockholm-szindróma fogalmát Nils Bejerot svéd kriminológus és pszichiáter vezette be, hogy megmagyarázza azt a látszólag irracionális ragaszkodást, amelyet egyes foglyok a túszejtők iránt éreztek. A viselkedés azonban először a Norrmalmstorg-szindróma nevet kapta, annak a térnek a neve után, ami az események helyszíne volt.

A stockholmi bank épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Az elmélet azonban csak egy évvel később vált ismertté szélesebb körben is, amikor egy Patty Hearst nevű kaliforniai örökösnőt raboltak el, aki végül csatlakozott fogvatartói akcióihoz. A 19 éves lány végül börtönbüntetést kapott, annak ellenére, hogy a védőügyvédje azzal érvelt, hogy Hearst Stockholm-szindrómában szenvedett.

A BNO (betegségek nemzetközi osztályozása szerint) a Stockholm-szindróma egyébként nem számít diagnózisnak. A szakértők közül sokan egyszerűen annak tudják be a jelenséget, hogy a túszok a veszélyhelyzetben ezt találják a legalkalmasabb túlélési stratégiának. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a való életben sokkal ritkábban fordul elő az ilyesmi, mint a médiában.

Mára már több film is készült, ami a jelenséget dolgozza fel, és a hétköznapi nyelvben sokszor Stockholm-szindrómaként emlegetjük azt is, amikor valaki egyszerűen rosszul bánik velünk, de ennek ellenére kötődünk hozzá.

Forrás: Depositphotos

De mi történt Enmarkkal?

Dr. Allan Wade kanadai pszichoterapeuta szerint, aki a történtek után többször is beszélt Enmarkkal, a Stockholm-szindróma teljes fogalma gyakorlatilag szándékos “félreértemezésen” alapul. A “Stockolm-szindróma” ugyanis jogtalanul helyezi a felelősséget egy olyan áldozatra, aki az adott helyzetben a lehető legracionálisabban mérte fel a helyzetet és viselkedett, a túlélés érdekében.

Ezenkívül, a szakember szerint, ilyen körülmények közt tényleg előállhat olyan helyzet, hogy a túszejtő empatikusan bánik a foglyaival, ami máris megmagyarázza a szimpátiát. Szintén ezt támasztja alá a nő 2016-as állítása, miszerint továbbra is barátok maradtak Oloffsonnal, azzal a férfival, akit Olsson követeléseinek teljesítésére vittek a helyszínre a börtönből, és aki asszisztált a bűnözőnek.

Ezeket is érdemes elolvasni:

A legrégebbről fennmaradt viccek egyike 4000 éves, csak éppen megérteni nem egyszerű

Új elmélet: ezért érezzük, hogy 2020 óta szabályosan repül az idő