A török szellemváros, amelyet 100 éve még 10 ezren laktak, ma pedig múzeumként funkcionál

A görögök Levissiként ismerik, a törökök pedig Kayaköy – vagyis “kőfalu” – néven hivatkoznak egy nem is olyan régen még görögök által lakott szellemvárosra Törökország délnyugati partvidékén.

A késő ókorban a régió lakói keresztény hitre tértek, és a római katolikus egyházzal Kr. u. 1054-ben bekövetkezett kelet-nyugati egyházszakadás után görögkeleti keresztények lettek. A görög nyelvű, keresztény alattvalók és török nyelvű, muszlim uralkodóik a régió 14. századi viharos gyorsaságú oszmán hódításának végétől a 20. század elejéig viszonylagos harmóniában éltek, olvasható a Greek Reporter beszámolójában.

Kayaköy látképe. Nikodem Nijaki

Török város, amit egykor görögök laktak

Az 5 ezer éves falu görög lakosai úgyszintén sokáig békességben éltek muszlim szomszédaikkal, azonban az első világháborút követően, a török függetlenségi háború során, 1922-ben etnikai tisztogatáson estek át. Az addig 6500 fős város szinte teljesen elnéptelenedett. Ezeket az egykori lakosokat megfosztották vagyonuktól, és Görögországba menekültek, vagy az oszmán kényszermunka-táborokban haltak meg.

A háborút követően a két ország 1923-ban a lausanne-i békeszerződés értelmében lakosságcserében állapodott meg. Emiatt mintegy másfél millió törökországi görögnek kellett Görögországba költöznie, míg mintegy félmillió görögországi muszlimot Törökországba küldtek. Ez alól Kayaköy görög lakosai sem képeztek kivételt, akik kénytelenek voltak elhagyni a várost, ahova Görögországból török muszlim menekülteket telepítettek.

Így néz ki madártávlatból a törökországi szellemváros. Wikitestaccountlogin

Sok újonnan betelepített család azonban alkalmatlannak találta a várost a gazdálkodásra, vagy egyszerűen úgy döntöttek, hogy más területekre költöznek. Kayaköy így az 1950-es évekre szellemvárossá vált. Azóta a házak üresen állnak, és hagyták lepusztulni őket, miután 1957-ben egy hatalmas földrengés további károkat okozott, így jelenleg is 500 üres otthon található az egykor élettel teli településen.

A szellemvárosban sétálva ma már szinte csak az árusokat hallani

A környéken lévő házakat és templomokat nyári fesztiválok során használták. A terület bérbeadásának és kereskedelmi célú elárverezésének tervei azonban nem tetszést váltott ki a helyi török és a környéken élő görög lakosságból, akik attól tartanak, hogy a befektetők tovább rombolhatják a terület hitelességét.

A települést ma múzeumfaluként őrzik, és szinte csak kiránduló-csoportokat látni az út menti, kézműves termékeket árusító helyiekkel üzletelni. Szinte, ugyanis van néhány ház, amelyet felújítottak, és jelenleg is lakják, ám a mai Kayaköy össze sem hasonlítható az egykor tízezres lélekszámú kisvároshoz.

Érdemes elolvasni:

• Egy tucat csontváz került elő a jordániai Petra kincstára alól
• Valódi természeti katasztrófa inspirálhatta a Ragnarököt, a vikingek világvégéjét