Egy tanulmány szerint a kereket a Kárpátokban találhatták fel 6 ezer éve

Számtalanszor hallottuk, hogy a kerék feltalálása mekkora forradalmi előrelépés volt az emberi civilizáció számára, és ha csak a mai életünket megnézzük, nem nehéz rájönni, miért. Azt viszont ennél eggyel nehezebb megállapítani, hogy vajon mikor és hol történt a felfedezés, ami aztán kulcsfontosságú lett a technológia fejlődésében.

Egy kutatócsoport azonban egy új megközelítést alkalmazott a kérdés felderítésében, és mechanikai szempontból, számítógépes szimulációkat végzett. Az eredményeik és a leletek szerint a kereket 6 ezer évvel ezelőtt fedezhették fel a Kárpátokban élő rézbányászok – derül ki a Live Science írásából.

Az, hogy a felfedezés ehhez a helyszínhez köthető, a szakértők szerint a Kárpátokban folyó bányászati közeg sajátos fizikai körülményeinek volt köszönhető, ami az evolúcióhoz hasonló “környezeti nyomást” teremtett. Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, de valójában olyan apróságokról volt szó, mint a szűkös, zárt járatok, amikhez igazodva a megfelelő “felépítést” alakították ki.

Így nézett ki a kerék a Kr. e. 8. században. Forrás: Wikimedia Commons

Elméletek a kerék eredetéről

Arról, hogy a kereket mikor és hol alkalmazhatták először, megoszlanak a vélemények, és úgy tűnik, három fő csapásvonal van. Az egyik szerint a kerék a Kr. e. 4000-es évekbeli Mezopotámiából származik, míg mások pár száz évvel későbbre, Törökország északi részére helyezik az első megjelenését. A harmadik pedig értelemszerűen a Kárpátokról szóló teória, ami időben mindkét másik verziót lekörözné.

Az ilyen kérdéseknél azonban szinte sose lehet kielégítő, biztos választ adni. Az is könnyen lehet, hogy a kerék számtalan különböző helyen, egymástól teljesen függetlenül alakult ki, de az biztos, hogy sok helyre már “közvetítve” ért el. A régészeti leletekből azonban sok minden kiderülhet a téma kapcsán.

Az ókori görög sportnak is szerves része volt. Forrás: Wikimedia Commons

A rézkorból Európa, Ázsia és Észak-Afrika területén is rengeteg régészeti bizonyítékot találunk kerekekre és kerekes járművekre, különböző festményeken vagy egyéb dekorációs elemeken látni csatajelenetek vagy ennél sokkal hétköznapibb jeleneteket, ahol már feltűnik a találmány.

De miért éppen a Kárpátok?

Kr. e. 4000 körül a keresett rézércet egyre nehezebb volt megtalálni, így a bányászoknak mélyebbre kellett menniük a bányákba, az ércet tartalmazó konténerekkel együtt. Az erre szolgáló, a Kárpátok térségében talált késő rézkori szekérmodellek téglalap alakúak, trapéz alakú oldalakkal, hasonlóan a mai bányászkocsikhoz, és a számítógépes szimuláció és ami ennél is fontosabb, a mechanikai számítások szerint minden bizonnyal keréken gurultak.

Fejlődéstörténet

A tanulmány szerint a kerék fejlődéséhez három újításra volt mindenképpen szükség. Először is, mivel egy nehéz kosarat vagy ládát kellett mozgatni, az emberek valószínűleg egy út mentén elhelyezett görgőket használtak, és a hátsó görgőket szükség szerint előre mozdították. Az első nagy újítás tehát a barázdált görgők alkalmazása volt, aminek köszönhetően nem kellett oda-vissza járkálni és folyamatosan cserélni őket, és szélesebb kocsikat is tudtak mozgatni.

A második újítás a tengelyhez rögzített keréktárcsa volt, amely nagyobb mozgásteret biztosított, és ennek köszönhetően az egyenetlen felületeken is könnyebben át tudták tolni a szállítanivalót. A harmadik pedig a a tengelytől függetlenül történő mozgathatóság – ez valószínűleg körülbelül 500 évvel a keréktárcsák után jelent meg. Innentől kezdve már sokkal mozgékonyabbak lettek a szállítmányok és könnyebb volt “manőverezni”. Az innováció azonban korántsem állt meg a rézkorban. A golyóscsapágyak 1869-es feltalálása például kulcsfontosságú volt az autó- és gépiparban is.