A 1800 éves amulett újraértelmezi a kereszténység történetét

2018-ban felfedeztek egy amulettet. Mostanra alaposan megvizsgálták, és új dolgokat tárt fel a korai kereszténységről.

Egy új tanulmány szerint egy németországi temetésben talált 1800 éves ezüst amulett a kereszténység legrégebbi bizonyítéka az Alpoktól északra. A kutatók digitálisan feltekertek egy apró tekercset az amulett belsejében, amely egy szokatlan latin feliratot tárt fel. A lelet felboríthatja a történészek elképzeléseit arról, hogy miként gyakorolták a kereszténységet a korai Római Birodalomban.

A mindössze 3,5 centiméter hosszú amulett egy ostyavékony, szorosan feltekert ezüstfóliából készült lapot tartalmaz. A régészek egy Kr. u. 230 és 270 között elhunyt férfi sírjában fedezték fel, akit Frankfurt külvárosának egyik temetőjében temettek el. A férfi valószínűleg egy zsinóron viselte a nyakában, mivel közvetlenül az álla alatt találták meg.

Az amulettek célja az volt, hogy „megvédjék vagy meggyógyítsák tulajdonosukat a különböző szerencsétlenségektől” – mondta a Live Science-nek küldött e-mailben Tine Rassalle bibliai régész. „Egy fejlett orvosi ismeretek nélküli korban az ilyen tárgyak létfontosságú vigaszt és biztonságot jelentettek az ember és szerettei számára”.

https://twitter.com/LiveScience/status/1868310288715411827

Bár a tárgyat 2018-ban fedezték fel, a mainzi Leibniz Régészeti Központ (LEIZA) szakértői több évet töltöttek a konzerválásával, restaurálásával és elemzésével, mielőtt publikálták volna felfedezéseiket. „A CT segítségével nagyon nagy felbontásban tudtuk szkennelni, és 3D-s modellt tudtunk készíteni belőle” – mondta a közleményben Ivan Calandra, a LEIZA képalkotó platformjának vezetője.

Kódfejtés az amuletten

A virtuális 3D modell lehetővé tette a tudósok számára, hogy digitálisan kibontsák és elemezzék a feliratot. A 18 soros feliratot Markus Scholz, a frankfurti Goethe Egyetem Régészeti Tudományok Intézetének professzora fejtette meg. Elmondása szerint szokatlan, hogy az írás latinul van. „Általában az ilyen feliratokat az amuletteken görögül vagy héberül írták” – mondta Scholz a közleményben.

A „frankfurti felirat” a következőképpen szól (a kérdőjelek bizonytalan területeket jelölnek):

(Szent Titusz nevében?). Szent, szent, szent, szent! Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának nevében! A világ Ura [erővel?] ellenáll minden támadásnak(?)/hátránynak(?). Az Isten(?) megadja a belépést a jólétbe. Az üdvösségnek ez az eszköze(?) védje meg azt az embert, aki átadja magát az Úr Jézus Krisztus, Isten Fia akaratának, hiszen Jézus Krisztus előtt minden térd meghajlik: a mennyben lévők, a földön lévők és a föld alatt lévők, és minden nyelv vallja (Jézus Krisztust).

A kereszténység még csak titokban bontakozott ki

A Római Birodalom korai időszakában a kereszténység gyakorlása kockázatos lehetett. Néró római császár a Kr. u. első században üldözte a keresztényeket. Ez arra kényszerítette őket, hogy titokban, olyan helyeken gyakorolják a kereszténységet, mint a római katakombák. Az a tény, hogy ezt a harmadik századi németországi férfit az amulettjével együtt temették el, a kutatók szerint azt jelenti, hogy a hite nagyon fontos volt számára.

Egy hasonló ezüst darabot 2023-ban találtak Bulgáriában. A nagyjából ugyanerre az időre datált bolgár amulettet szintén egy sírban találták meg az illető koponyája mellett. A felirat Mihály és Gábriel arkangyalokat említette, és utalt az „őrző” Krisztusra. A bolgár amulettet tanulmányozó szakértők szerint ez a nyelvezet, valamint az amulett sírba helyezése abból ered, hogy a korai keresztényeknek el kellett rejteniük és őrizniük kellett hitüket.

Rassalle hozzátette, a lelet felfedezésének helyszíne szokatlan. Elmondás szerint ezeket az amuletteket széles körben használták a késő ókorban, különösen a keleti mediterrán területeken, a nyugat-római világban azonban sokkal ritkábbak. Az amulett németországi felfedezése arra utal, hogy a keresztény eszmék már akkor elkezdtek behatolni a kereszténység korai központjaitól távoli területekre.

Más szempontból is különleges

A korai keresztény világból előkerült más korai fém amulettek gyakran keverik a különböző hiteket, a kereszténység mellett a judaizmus és a pogányság elemeit is. A kutatók szerint a frankfurti amulett viszont tisztán keresztény.

„Ami ezt a különleges példányt figyelemre méltóvá teszi, az az, hogy teljes egészében latinul van írva, és kizárólag Jézus Krisztusra és a keresztény istenre hivatkozik” – mondta Rassalle, ami szokatlan, mert a legtöbb amulett „angyalokra, démonokra vagy más természetfeletti entitásokra is apellál”.

A frankfurti amulett szövege ezért hihetetlenül fontos a korai kereszténység kutatói számára – jegyezték meg a kutatók, különösen azért, mert bizonyos kifejezések legkorábbi példáját tartalmazza.

„A ‘frankfurti felirat’ tudományos szenzáció” – mondta Mike Josef, Frankfurt polgármestere a közleményben. „Ennek köszönhetően a kereszténység történetét Frankfurtban és messze azon túl mintegy 50-100 évvel kell majd visszaforgatni. Az első keresztény lelet az Alpoktól északra a mi városunkból származik: erre büszkék lehetünk, különösen most, ilyen közel karácsonyhoz”.”

Ez is érdekelhet:

• Az emberiség legrégebbi története akár 100 000 éves is lehet
• A történelem legrosszabb halálát szenvedte el ez az ember