Olasz Dizájn Világnapja: a Campana fivérek munkásságát és örökségét mutatták be Budapesten

2025. február 12-én 9. alkalommal ünnepeljük az Olasz Dizájn Világnapját, az Italian Design Dayt (IDD). Az Olasz Külügyi és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium, valamint az Olasz Kulturális Minisztérium promóciós programjaként életre hívott kezdeményezés keretében világszerte számos eseményt rendeznek az idei év választott témájához kapcsolódóan: Egyenlőtlenségek – A Dizájn egy jobb élet szolgálatában.

Idei jelmondat

A cím szervesen kötődik az idén májustól novemberig tartó Milánói Triennale nemzetközi kiállítás központi témájához: Egyenlőtlenségek – “Inequalities. How to mend the fractures of humanity”. Kiemeli és megvizsgálja a dizájn szerepét az egyenlőtlenségek az egyén jóllétére gyakorolt negatív hatásának mérséklésében mindennapi életünk során. Kitekintési lehetőséget ad többek között a településrehabilitáció és városátalakítás fenntartható példáira, ahol a dizájn és az építészet az új közösségi modelleket szolgálja, valamint az egyes struktúrákhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a fenntarthatóságra, mint a haladás egyik eszközére.

Olasz Dizájn Világnapja Budapesten

A budapesti Italian Design Day alkalmából az Olasz Nagykövetség, az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ITA) és az Olasz Kultúrintézet egy két szekcióból álló rendezvényt szervezett az Olasz Kultúrintézet “Federico Fellini” mozitermében. Az esemény a We the Others című dokumentumfilm vetítésével indult, melynek egyik szerzője, Maria Cristina Didero, egyben az idei év olasz “dizájn nagykövete” mutatta be a filmet a meghívott közönségnek. A dokumentumfilm az olasz származású, brazil Campana fivérek életét, szemléletét, munkásságát és a nemzetközi dizájn életre gyakorolt forradalmi hatását, örökségét járja körül. Mint ahogy Gabriele La Posta, az Olasz Kultúrintézet igazgatrója elmondta köszöntőjében, Brazíliában több mint 25 millió embernek van olasz felmenője, így az óhaza nagyon fontos számukra, és erős a kapcsolat is a két ország között.  A filmben felvetett témák – fenntarthatóság, social design, a mindenki számára elérhető design, a design egyesítő hatása – szorosan kapcsolódnak az IDD idei tematikájához és egyben kiváló alapot kínáltak egy izgalmas, kereskedelmi kitekintésre is lehetőséget adó eszmefuttatásra.

Ezen témákra építve a rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott három hazai szakértő, Osvárt Judit – formatervezésszakértő, az ELLE Decoration Magyarország főszerkesztője, Mári Andrea – a Code Showroom alapítója és tulajdonosa, valamint Szőke Hajnalka – designer, lakberendező, a LOSZ – Lakberendezők Országos Szövetsége tervező tagjának részvételével. A kerekasztal-szekció szereplői különböző témákban osztották meg tapasztalataikat, véleményüket többek között a dizájn életminőségünket javító képességével, a fenntarthatósággal, a formatervezés szélesebb rétegek általi hozzáférhetőségével, a tervezési folyamat érzelmi töltöttségével, a fiatal tervezők lehetőségeivel, a collectible designnal, az olasz formatervezés magyarországi fogadtatásával és a mai tervezők lokális identitásával kapcsolatban.

Osvárt Judit arról beszélt, hogy a magas minőségű használt termékek – például a bútorok – egyre inkább teret hódíthatnak, de ehhez szemléletváltás szükséges, és az igények szintjét is érdemes feljebb emelni. Magyarországon a gyárak nem olyan erősek, mint például Lengyelországban, ahol a bőséges erdőterületek komoly lendületet adnak az iparnak. Ugyanakkor rengeteg tehetséges, fiatal dizájnerünk van, és bizonyos kategóriákban világelsők lehetünk a hazai ipari háttér korlátai ellenére is. Fontosnak tartja a magyar identitás hangsúlyozását: legyünk bátrak és egyediek tervezőként és vásárlóként egyaránt. Az olasz formatervezés példáját hozta fel, amely az erős ipari háttéren nyugszik, ám legfőbb értéke az anyagok – fa, márvány, textil – évszázadokra visszanyúló hagyományos használata, amit mindig fűszereznek egy kis kreatív csavarral. Szőke Hajnalka kiemelte, hogy az Egyesült Királyságban hatalmas háttéripar támogatja a bútor- és dizájnszektort, ami Magyarországon hiányzik. Szerinte fontos, hogy a tárgyakban és a munkánkban meglássuk, illetve megérezzük azt az energiát, amellyel készült, hiszen ez alapján tudunk igazán jól dönteni vásárlóként. Az olasz formatervezés sikerének egyik kulcsa pedig épp az életszeretet, ami már önmagában vonzóvá teszi az emberek számára. Mári Andrea rávilágított, hogy a fenntarthatóság elveinek erősítése érdekében az ő cégük visszavásárolja az általuk eladott bútoraikat, ami nemcsak környezetbarát, de gyakran költséghatékonyabb is: a régi darabokat például újra lehet kárpitozni, így valóban előremutató irányt képviselnek. Hozzátette, hogy mindig vannak olyanok, akik veszik a fáradságot és megvalósítják az ötleteiket, míg mások csak kritizálnak. Az olasz tervezők ereje szerinte abban is rejlik, hogy munkáik érzelmeket váltanak ki, bármilyen reakció legyen is az. Cobino István egy idézettel tömören foglalta össze, mit jelent a jó tervezés: akkor beszélhetünk igazán jó dizájnról, ha azt érezzük egy tárgy láttán, hogy ezt akár mi magunk is megalkothattuk volna – pont ez az a természetes egyszerűség, ami a legmagasabb minőséggel párosul.

@dailynewshungary Italian Design Day in Budapest, Hungary #italy #italiandesign #compana #companadesign #design #designer #hungary #magyarorszag #itaoiantradeagency 🇭🇺🇮🇹@Alpár Kató ♬ for the girlies – Mercedes 😉

Magyar bútoripar és az olasz bútorexport

Az Italian Design Day alkalmából egy másik kihagyhatatlan iparági eseményről, a milánói Salone del Mobiléről, a formatervezés-lakberendezés szektor legfontosabb olasz állomásáról is szó esett. Az idén április 8 és 13 között megrendezésre kerülő szakvásár évről évre egyre több nemzetközi szakembert vonz, köztük magyarokat is, akik elkötelezettek a minőségi bútorok és a Made in Italy termékek iránt; a növekvő keresletet a statisztikai adatok is alátámasztják. 2024 első 10 hónapjában a magyar bútorimport 1,33 milliárd euróra tehető. A legfontosabb beszállító országok között Olaszország az elmúlt két évben megerősítette pozícióját: a 7 helyről (2022) a 6. (2023), majd tavaly az 5. helyre lépett elő 54,6 millió eurós exporttal és 4,1%-os piaci részesedéssel. A Magyarországot célzó olasz bútorexport összetételét tekintve a legnagyobb értéket az ülőbútorok (9401) képviselik 23,4 millió euróval, ezt követik a bútorok és alkatrészek (9403) valamint a világítástechnikai termékek (9405) 17,7, illetve 12 millió euróval.

ez is érdekes lehet:

• Milánó kihagyhatatlan látnivalói – Ezért érdemes ellátogatni a népszerű lombard városba
• Ezek teszik egészen különlegessé a Colosseumot
• Egy magyar étteremben készítik a világ legjobb pizzáját