Unitárius kincsek: válogatás a szentháromság-tagadók épített örökségéből

Az Unitárius Egyház a kis történelmi egyházak csoportjába tartozik. Az unitárius a monoteista irányzatok egyike, amely különösen nagy hangsúlyt fektet Isten egységére és a lelkiismereti szabadságra. A hívek meggyőződése szerint Isten oszthatatlan, mindenható lény, akit szívvel-lélekkel és igazságosan kell tisztelni.

Oklándi unitárius templom, Fotó: Mayer Jácint

A világ 7,6 milliárd lakosából mintegy félmillió vallja magát az unitarista gondolat hívének, a történelmi Magyarországon ez a legkisebb bevett felekezet, mintegy 65 ezer hívet számlál Erdélyben, Magyarországon pedig hatezret.

Történelmük, jelenük alig ismert a közvélemény előtt. Templomaik között az erdélyi templomépítészet legszebb alkotásait találhatjuk meg: fakazettás mennyezeteik és karzataik mellett ismét láthatóak a régi freskóciklusok, ritka kőfaragványok és néhol komoly templomerődítések.

Az unitárius Székelyderzs régi freskói, Fotó: MJ

Szervét Mihály a 16. századi antitrinitárius mozgalom egyik kiemelkedő alakjaként jelentős hatást gyakorolt az unitárius vallás kialakulására. Élete tragikus fordulatot vett, amikor 1553-ban Genfben máglyahalálra ítélték, mert tanításaival mind a katolikus egyházat, mind pedig a reformátorokat magára haragította. Bár élete kegyetlen véget ért, gondolatai tovább éltek; sokan ma is mártírként tekintenek rá, aki bátor kiállásával példát mutatott a vallásszabadságért folytatott harcban.

Az unitárius hit egyik legjelentősebb sajátossága a szentháromság tanának elvetése. Követői úgy gondolják, hogy Isten oszthatatlan egységként létezik, egyetlen mindenható lényként, aki a teremtés és a gondviselés alapja. Nem fogadják el Jézus isteni mivoltát; inkább emberként tisztelik, akinek élete erkölcsi iránymutatás az emberiség számára. Emiatt gyakran antitrinitáriusoknak nevezik őket.

Az unitárius Bölön, Fotó: MJ

Az unitárius vallás szerint Jézus nem rendelkezik természetfeletti hatalommal, és nem tartják isteni eredetűnek. Úgy tekintenek rá, mint egy emberre, aki példát mutatott arra, miként lehet legyőzni az emberi gyarlóságokat és elérni az erkölcsi tökéletességet. Nem megváltóként tisztelik őt, hanem az emberiség egyik legkiemelkedőbb példaképeként.

Az unitárius vallás szorosan kötődik a 16. századi reformáció időszakához, amely alapvető változásokat indított el Európa vallási életében. Magyar nyelvterületen főként Erdélyben, Dávid Ferenc vezetésével formálódott meg az unitarizmus, amely a reformáció radikális vonalát képviselte.

A nagyajtai unitárius erődtemplom, Fotó: MJ

1566-ban Kolozsváron tartott első unitárius prédikációjával új fejezetet nyitott a reformáció történetében, amikor határozottan kiállt az egyistenhit mellett és elutasította a Szentháromság tanát.

Az unitárius vallás történetében a vallásszabadság mindig központi helyet foglalt el. Az 1568-as tordai országgyűlésen először legalizálták Európában a lelkiismereti és vallásszabadságot, amely nemcsak az unitárius közösségek hivatalos elismerését jelentette, hanem mérföldkővé vált a vallási tolerancia fejlődésének útján is.

A minden felekezetet megjárt Kolozsvár, Fotó: MJ

Az erdélyi katolicizmus nem azonnal, hanem fokozatosan alakult protestánssá. Az 1550-es években lekaparták a freskókat a kolozsvári Szent Mihály-templomban, eltávolították az egyházi kincseket, majd a latin helyett magyarul és németül kezdtek el prédikálni a templomban. Először a lutheri, majd pár év múlva már a helvét tanok hódítottak, az unitárius gondolat pedig az 1560-as években jelent meg. Hogy a reformáció relatíve gyorsan és békésen tudott teret hódítani Erdélyben, az a reformkatolicizmust képviselő, művelt, gazdag európai kapcsolatokkal rendelkező, humanista katolikus egyházi elitnek volt köszönhető.

A katolikus hívők átváltoznak, csakúgy, mint a templomaik. A református és unitárius templom erőteljesebben értelmezi újra a szakrális tereket, megszűnnek az oltárok, és a Szent Mihály-templomhoz hasonlóan mindenhol eltűnnek a szobrok, festmények. A freskók egy része leverésre kerül, de általánosságban előszeretettel vakolták, vagy meszelték le őket, így a rétegek alatt átvészelhették a századokat.

Árkos, Fotó: Mayer Jácint

A modern műemlékvédelem 19. századi megjelenésével egy időben Erdély területén is megindultak a falkutatások, melyek meglepő eredménnyel szolgáltak, és hihetetlen gazdagságú falfestészetet jeleztek a protestáns templomok belső, de külső falain is.

A 21. század elejére változott a protestáns történelmi egyházak hozzáállása, addigi elutasító szemlélete, így a nagyon magas művészettörténeti érték, valamint a magyar épített örökség fontossága került előtérbe a bálványimádás félelmével szemben.

A gazdag Szent László-ciklus Sepsikilyénben, Fotó: Mayer Jácint

A templomok belső terei sok településen megváltoztak. A középkori eredetű ajtókeretek, egyéb faragványok, nagyon értékes famunkák, csodás fakazetták, szószékek világához sok évszázadon keresztül párosuló fehér falakat több helyen már ismét középkori freskók, vagy részleteik színesítik.

Homoródkarácsonyfalvi unitárius templom, Fotó: Mayer J.

A legszebb és legpompásabb unitárius templomok között Nagyajta, Bölön, Árkos, Székelyderzs Oklánd, Homoródkarácsonyfalva vagy Sepsikilyén felkeresését ajánljuk.

Forrás: Egy az Isten – de miért pont Erdélyben? In. foter.ro, drgbudapest.hu