A valaha volt legősibb sziklavésetét találhatták meg Spanyolországban

Marbellában, Spanyolországban, a régészek egy forradalmi felfedezést tettek, amely megváltoztathatja a prehisztorikus művészet történetét.

Egy sziklán találtak ősi véseteket fedeztek fel, amelyek akár 200 ezer évesek is lehetnek, és ezek az európai legrégebbi ismert sziklavéseteinél is több mint 100 ezer évvel lehet régebbi. A lelet alapján az emberi szimbolikus kifejezés sokkal korábban kifejlődhetett, mint ahogy azt korábban gondolták. A sziklavésetek készítője valószínűleg az első emberi migrációs hullámhoz tartozott, amely Afrikából érkezett, és később sokkal nagyobb hullámok követték ezt az utat.

Ha a becslések beigazolódnak, a felfedezés Spanyolország egyik legjelentősebb régészeti eredménye lesz, ami miatt át kell majd írni a tankönyveket és más hivatalos forrásokat, amelyek az emberi önkifejezés fejlődéséről szólnak. A Coto Correa régészeti helyszín régóta népszerű a kutatók körében, mivel évtizedek óta bizonyítékot szolgáltat az emberi tevékenységre. Az 1950-es években találtak itt először kőeszközöket, és azóta is folyamatosan vizsgálják a helyszínt.

A most felfedezett lelet egy gabbró szikla, amelyen lineáris vésetek találhatók különböző szögekben. Ezek a sziklavésetek ellentétben a felső paleolitikumi barlangfestményekkel, szigorúan geometrikusak, nem ábrázolnak állatokat, embereket vagy felismerhető tárgyakat, ami felveti a kérdést a céljukról és jelentésükről. Lehetséges, hogy a jelek korai feljegyzések voltak, amelyek eseményeket, tárgyak mennyiségét vagy jelentős mérföldköveket követtek nyomon. Mások szerint a jelek megjelölték a szikla tulajdonjogát, de akár szimbolikus vagy rituális jelentőséggel is bírhattak, ami ha igaz, akkor izgalmas betekintést nyújt az ősi emberek kognitív képességeibe, írja az Ancient Origins.

Képernyőfotó: WONDER WORLD/YouTube

Függetlenül attól, hogy milyen konkrét jelentésük volt, maga a vésetek létezése lenyűgöző. Ha a korukat megerősítik, akkor ezek a vésetek megelőznék a legkorábbi ismert barlangfestményeket több mint 100 ezer évvel, ami kihívja a régóta tartó feltételezéseket arról, hogy mikor fejlesztették ki az emberek azokat a kognitív képességeket, amelyek a művészet készítéséhez kapcsolódnak. Eddig a prehisztorikus sziklaművészet gyökereit az felső paleolitikumi korszakhoz kötötték, amely körülbelül időszámításunk előtt 50 ezer évvel kezdődött. A barlangfestmények és sziklavésetek ebből a korszakból egész Európában megtalálhatók, gyakran barlangokban és nagy sziklákon vagy sziklafalakon.

Ez a felfedezés nemcsak meghosszabbítja az emberi kifejezés történelmét, hanem további bizonyítékot is szolgáltat az emberi jelenlétre a Marbella környéki régióban a paleolitikum idején, kiegészítve a korábban talált kőeszközöket.

A sziklavésetek korának és hitelességének megerősítésére a kutatók alapos tudományos vizsgálatot indítottak el, amelyben a legmodernebb technológiát használják. A kormeghatározási módszerek között szerepel a szedimentelemzés, amelyben a kvarc alapú technikák kulcsszerepet játszanak a lelet pontos idővonalának megállapításában. Emellett nagy felbontású 3D szkennelést használnak a sziklavésetek részletes dokumentálására, biztosítva, hogy minden egyes jel digitalizálva legyen további tanulmányozás céljából. Ezeknek a fejlett módszereknek a segítségével a kutatók képesek lesznek megkülönböztetni a szándékos véseteket a természetes geológiai formációktól. Ez a folyamat digitális feljegyzést is létrehoz, amely hozzáférhető lesz a tudósok és a nagyközönség számára, tovább növelve a felfedezés jelentőségének felismerését.

A felfedezés jelentőségének elismerése mellett a Marbella városi tanácsa 8 ezer eurót különített el további kutatások és megőrzési erőfeszítések finanszírozására. Ha a folyamatban lévő tanulmányok megerősítik a vésetek becsült korát, Marbella kritikus helyszínné válhat a paleolitikumi kutatásokban, és világszerte érdeklődést fog kelteni a tudósok és régészek körében.

A sziklavésetek puszta létezése arra utal, hogy ezek az ősi emberek nemcsak túléltek, hanem gondolkodtak, feljegyeztek és talán még kommunikáltak is olyan módon, amelyet csak most kezdünk megérteni. Ahogy a tudósok tovább vizsgálják a vésett kő jelentőségét, világos, hogy a múltbeli elképzeléseket a sziklaművészet fejlődéséről el kell vetni. Az, amit korábban az ősi emberekről és intellektuális képességeikről feltételeztek, most megdőlni látszik, mivel úgy tűnik, hogy őseink sokkal fejlettebbek voltak, mint ahogy azt valaha is képzeltük.

Érdemes elolvasni:

• Megtalálták a legősibb emberi maradványokat Európában
• Ásatás Szegeden: épületmaradványt, és még egy igen ritka leletet is találtak
• 28 ezer éve eltemetett Lapedo-gyermekről újabb érdekességek derültek ki