Mi az a műhús, és miért akarják betiltani Magyarországon még a megjelenése előtt?
A magyar kormány jogszabályban tiltaná a laboratóriumi körülmények között előállított hús előállítását és forgalmazását, megelőzve a termék hazai megjelenését. Noha az Európai Unió jelenleg sem engedélyezi a műhús (vagy más néven laborhús) értékesítését, két vállalkozás kérelme már elbírálás alatt áll az Európai Bizottságnál.
A törvényjavaslat részletei
Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat a műhús előállítását és forgalmazását általános tilalom alá helyezné, egyedül az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás jelentene kivételt, írja az Index. A laborhús fogalmát a javaslat az alábbiak szerint határozza meg: „állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék”.
Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
Az agrárminiszter álláspontja
Nagy István agrárminiszter parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi hús veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, valamint a hagyományos mezőgazdasági termelést. „Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket,” jelentette ki. A miniszter szerint ez a technológia a termőföldtől független, ami hosszútávon veszélyeztetheti a vidéki életformát és a húgazdasági struktúrákat.
Nagy István arra is rámutatott, hogy az ilyen termékek elterjedése gazdasági bizonytalanságot okozhat a húsiparban és a mezőgazdaságban, miközben az előállításuk környezeti hatásai sem teljesen ismertek. A miniszter szerint nem tudjuk pontosan, mekkora a laborhús karbonlábnyoma, és milyen hosszútávú egészségügyi hatásai lehetnek.
Etikai és közegészségügyi aggályok
A kormány több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hús kapcsán. Egyrészt nem garantálható, hogy ezek a termékek hosszútávon biztonságosak a fogyasztók számára. Másrészt szerintük a műhús előállítása is állati sejtek kivételével kezdődik, ami kérdésessé teszi, hogy ez valóban állatbarát megoldás-e. Gazdasági kockázatként hozták fel azt, hogy az élelmiszeripari monopóliumok megerősödhetnek, ami a kisebb mezőgazdasági termelők rovására mehet. Emellett fontosnak tartották megjegyezni, hogy a hagyományos állattartás és a legelőgazdálkodás hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez, ezt a laboratóriumi termelés pedig nem pótolja.
A világ első tenyésztett hamburgerhúsa (itt még sütés nélkül) egy londoni sajtótájékoztatón 2013. augusztus 5-én. A tenyésztett hústerméket a Maastrichti Egyetem Mark Post által vezetett tudóscsoportja fejlesztette ki 250 000 euróból. Fotó: Wikimedia Commons
Az EU-ban is napirenden van a műhús engedélyezése
Jelenleg az Európai Bizottság két laboratóriumi hústermék engedélyeztetését vizsgálja. Egy francia cég laboratóriumi kacsamájat, míg egy holland vállalkozás mesterséges szarvasmarhazsírt szeretne forgalomba hozni. A magyar kormány azonban előre lépne, és már a lehetőség megjelenése előtt jogszabályban tiltaná az ilyen termékeket.
A műhús kérdése világszerte megosztja a közvéleményt. Míg egyesek fenntartható és környezetbarát alternatívának tartják, addig mások, köztük a magyar kormány is, a hagyományos mezőgazdaság, a vidék és a termőföld szerepének meggyengülésétől tartanak.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Tanácsköztársaság: amikor a szesztilalom az, ami öl, butít és nyomorba dönt
A világ legextrémebb csigái az óceán mélyén élnek, és fémből készült páncélt hordanak
Oxigént mutattak ki az eddig észlelt legtávolabbi galaxisban
Cápán lovagló polipot filmeztek le kutatók – Videó
Mit keres József Attila a szöuli metróállomásokon?
Jóval nagyobb lehet a Föld népessége, mint azt eddig gondolták
