A Bazilika Ciszterna: hatalmas középkori csodavilág Isztambul alatt
Az Európát Ázsiával összekötő földrajzi elhelyezkedése és a kereskedelem világában betöltött fontossága miatt Konstantinápoly, a mai Isztambul városa mindig is vonzó hely volt számos civilizáció és birodalom számára. A várost kiépítő bizánci birodalom kifinomult technikákat alkalmazva modern települést hozott létre, számos nagyszabású létesítménnyel. A bizánci világ csodái a mai napig bizonyítják a civilizációjuk nagyságát. Ennek egyik legékesebb bravúrját vesszük górcső alá, melyhez a föld alá kellett leereszkednünk: a Bazilika Ciszternába.
A ciszterna tükröződése, Fotó: Mayer J.
A világhíres Bazilika Ciszterna
A Bazilika Ciszterna monumentális terei nem ismeretlenek a mozirajongó körökben, hiszen egyedülálló szépsége számos film jelenetében köszön vissza. Elég, ha megemlítjük a közismert James Bond történeteket, vagy a Tom Hanks főszereplésével forgatott Infernot.
Konstantinápoly vízellátása
A bizánci időkben Konstantinápolyban általában mindenütt elterjedtek a ciszternák, mely hatalmas helyiségeket a lakosság ellátására szükséges víz tárolására építették. Ezek közül a legfontosabb és világviszonylatban is az egyik legnagyobb méretű a Bazilika Ciszterna.
Vízvezeték Konstantinápolyban, Fotó: Mayer J.
Az édesvíztározókat jellemzően a vízvezetékek és mellékvezetékeik végpontjain állították fel, és a városi háztartásokat, a mezőgazdasági birtokokat, a császári palotákat, a fürdőket vagy katonai bázisokat látták el vízzel. A római korban épített ciszternák nem kis jelentőségű műszaki csodák: általános jellemzőik közé tartozik a vízálló oszlopok és bevonatok használata.
Az Isztambul nyüzsgő utcái alatt fekvő Bazilika Ciszterna egy grandiózus földalatti tároló, amelyet I. Justinianus bizánci császár (527-565.) 532-ben építtetett. A nagyközönség körében illetik „elsüllyedt palota” elnevezéssel a vízből kiemelkedő számos márványoszlopa miatt. Közismertebb neve mégis Bazilika Ciszterna, ugyanis a hagyomány szerint egy nagy köztér alá építették, ahol eredetileg egykor a „Sztoa Bazilika” állt.
A vízvezeték és a Hagia Sophia bazilika, Fotó: Mayer J.
A hatalmas bizánci bazilika, a Hagia Sophia közvetlen közelében található, 9800 négyzetméter területet foglal el a föld alatt és 80 000 köbméter víz befogadására képes. Építése 7000 munkást foglalkoztatott.
A Bazilika Ciszterna más összekapcsolt víztározókkal együtt kulcsszerepet játszott Konstantinápoly védelmében, hozzájárulva ahhoz, hogy a város közel 1000 éven át ellenálljon az ellenséges ostromoknak.
Az elsüllyedt város, Fotó: Mayer J.
Írásos források szerint a ciszterna vízfolyásokon túl esővizet is gyűjtött, mellyel a császárok székhelyéül szolgáló Nagy Palotát és a környező épületeket, és a város vízszükségletének javát biztosította. Vizet biztosan kapott a környék vízvezetékeiből, de vízforrása, a szállítási útvonal, a mechanizmusok összességében azonban máig nem pontosan ismertek a történészek és a mérnökök számára.
A ciszterna 4,80 méter vastag, téglából épült falait és téglával burkolt padlóját „Horasan” mészből készült habarcsréteg teszi áthatolhatatlanná.
Díszes oszlop a víztározóban, Fotó: Mayer J.
A ciszterna szerkezetét tartó 336 márványoszlop közül sokat ókori görög és római templomokból és romokból emeltek ki és alakítottak át. A vízben álló oszloprengeteg semmihez nem hasonlítható aurája okozza világhírét. Az oszlopfejek különböző jellegzetességeket mutatnak: némelyik a „korinthoszi” stílust tükrözi, míg mások egyszerű, dísztelen fejezettel tűnnek ki. Néhány szögletes vagy rovátkolt alakú oszlop kivételével a legtöbbjük hengeres alakú, a legérdekesebbek pedig az ún. Medúza-oszlopok, melyekről feltételezhető hogy Konstantin fórumának maradványai lehetnek.
Másodlagosan felhasznált ókori oszlop, Fotó: Mayer J.
Időtállóságát, stabilitását bizonyítja, hogy építése óta 22 jelentős földrengésről tudunk, melyet túlélt. Ez az ellenálló képesség kiemeli bizánci építőinek figyelemre méltó mesterségbeli tudását.
Konstantinápoly 1453-as oszmán meghódítása után használaton kívülre került, és nagyrészt feledésbe merült. 1545-ben a bizánci régiségeket kutató francia tudós, Petrus Gyllius fedezte fel újra, és ő hívta fel a figyelmet a ciszterna hatalmas méretére és történelmi jelentőségére. Az oszmánok a fontosságát felismerve, tisztították és karbantartották, bár már nem a palota vízellátására használták.
Oszlopok birodalma a Bazilika Ciszternában, Fotó: Mayer J.
A modern korban, különösen a 20. században, a Bazilika Ciszterna története megváltozott, mivel számos restaurálási erőfeszítésen esett át építészeti integritásának és történelmi jelentőségének megőrzése érdekében. 1987-ben nyitották meg a nagyközönség számára múzeumként, bemutatva a bizánci mérnöki munka leleményességét. A hideg és félhomályos termekbe lépve a látogatók az ókori építészet békés világába repülnek, távol a város zajától.
Ma a ciszterna jelentős turisztikai látványosság, amely hangulatos betekintést enged a látogatóknak Isztambul múltjába. A lágy fénnyel megvilágított hatalmas tér egyedülálló élményt nyújt, amely kiemeli történelmi és kulturális jelentőségét.
Fényjáték a az elsüllyedt városban, Fotó: Mayer J.
A tároló látogatását a vízcseppek hanghatásai, és fények művészi játéka teszi élménydúsabbá, ami bravúros megjelenítéssel egyúttal összekapcsolja a jelent és a múltat. A kivetített színek hangsúlyozzák a tér építészeti lényegét, a fények és árnyékok váltakozása azonban kontraproduktív módon mégis állandóságot okoz.
Törökországi műemlékek bejárásával még ITT foglalkoztunk.
Forrás:
yerebatan.com
basilicacisterntickets.com
basilika-cistern.com
istambul.com
