Trója: a leghíresebb görög eposz, a világhírű feltárás színhelye ma a mókusok birodalma

Trója városa Kis-Ázsia északnyugati részén a Hellészpontosztól, a Dardanelláktól nem messze egy síkságon terül el a mai Törökországban. Jelentősége főként földrajzi helyzetével magyarázható: a Fekete-tenger felé tartó kereskedelmi utakat ellenőrizte.

Trójai látkép, Fotó: Mayer Jácint

Mégis van Trója

Tudós elmék sokáig tartották úgy, hogy a trójai háború izgalmas mesebeszéd volt csak, Homérosz egy sohasem volt véres küzdelmet énekelt meg. Aztán egy lelkes dilettánsnak, a német Heinrich Schliemann-nak köszönhetően ma már elfogadott, hogy igenis létezett ez a lenyűgöző erődváros, és kegyetlen csata folyt bevételéért.

Trója kis urai, Fotó: Mayer Jácint

Schliemann laikus, szakszerűtlen régész volt. Az első feltárások (1870-1873.) nélkülöztek minden hozzáértést. Az ásatás során lerombolt épületeket, falakat, bástyákat. Munkásságát korában komoly kritikák, és intrikák érték. Eduard Meyer, a nagy német történész szerint módszertelen eljárása, mellyel lehatolt az őstalajig, a tudomány számára igen áldásosnak bizonyult. Rendszeres ásatások esetén a domb régebbi rétegei nemigen kerültek volna napvilágra.

Schliemann a helyszín beazonosítását Homéroszra alapozta, aki leírta a terület helyrajzát, a folyókat és szigeteket, amelyek mindmáig megtalálhatók.

Schliemann kutatóárka, Fotó: Mayer Jácint

Schliemann legfőbb érvét, hogy ő valóban Tróját találta meg, egy Priamosznak tulajdonított nemesfém leletcsoportra alapozta. Ez akkor elfogadott is volt a közvélemény előtt, de azóta beigazolódott, hogy Schliemann a település kora bronzkori, ezerötszáz évvel korábbi II. rétegében vélte felismerni Priamosz városát. A kincset ma a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban szemlélhetjük meg, miután a II. világháború után Németországot kifosztotta szovjet hadsereg.

A Trója bukásáról szóló mitikus hagyományra a település késő bronzkori VIIA rétegének pusztulása emlékeztet leginkább: a Kr. e. 12. század elején a falakat ledöntötték, a házakat felgyújtották – erőszakos támadás érte a várost. Tehát találtak fegyveres konfliktusra utaló nyomokat, az archeológusok azonban nem tudják bizonyítani, hogy ezek valóban a trójai háború keretén belül történtek-e.

Városrészlet, ahova a falovat kötik, Fotó: Mayer J.

A lelőhely bronzkori rétegeiből nem kerültek elő olyan tárgyi vagy írásos emlékek, amelyek nevén neveznék a helyet és azonosítanák támadóit, valamint más területen, sem a görögök többi államában, vagy a hettitáknál sem szerepel erre bizonyíték. Így sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk, hogy a VIIA réteget a görög szárazföldről érkező akhájok pusztították volna el.

A trójai háborút fegyveres konfliktusként tartjuk számon az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között. A történet szerint a háború azután tört ki, miután Parisz, Trója hercege elrabolta Helénát Menelaosz spártai király feleségét. Homérosz műve, az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által. A görögök az akhájok vezetésével törzsenként reprezentálták magukat. A történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak.

Trójai utca, Fotó: Mayer Jácint

Az akháj támadók és szövetségeseik nagyon sokan voltak. Nagyjából 1000 hajóról szól a fáma, melyek 30–50 evezőssel számolva 40 000 harcosra enged következtetni. Ennek a folyamatos 10 évig helyszínen tartása nyilván nem volt lehetséges, maximum töredékük elképzelhető a falak körül folyamatos jelleggel. Így viszont a város teljes körülzárása sem volt valószínű, tehát a védők is könnyűszerrel utánpótláshoz juthattak az elhúzódó hadművelet alatt. Megjegyezzük, hogy egy ekkora város sikeres ostromához egyébként teljesen szükségszerű lehet a 40000-es létszámú haderő, csupán a 10 év okozza a fejtörést.

A településnek kilenc egymásra épült rétegét azonosították: kisebb-nagyobb szünetekkel a Kr. e. 3. évezred elejétől a kora középkorig lakták.

Kapu és városerődítés maradványa, Fotó: Mayer J.

Trója feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost kilencszer rombolták le és építették újjá. Az archeológusoknak át kell hatolniuk a bizánci, a római és a görög rétegen, hogy elérjék azt a korszakot, amelyben Homérosz Iliászának cselekményei nagy valószínűséggel játszódhattak. A munkák ma is akadoznak, és ránézésre is sok van hátra belőle, mert a törökök nem helyeznek rá hangsúlyt, viszont nehezen egyezkednek külföldi szakemberekkel is, ugyanúgy, mint Schliemann idejében.

Trója mókusai

A város leglátványosabb része a VI-VII. fellegvár vastag és hatalmas faragott kövekből készült falszakaszai és tornyainak maradványai. A várost körülvevő egykori árok teljes hossza elérhette a 2,5 kilométert. Trója városa 40 hektáros területet foglalhatott el, lakosainak száma pedig elérhette a tízezer főt.

Mókusok ugrálnak a falon, Fotó: Mayer J.

A trójai háború legikonikusabb szimbóluma az a fából készült ló, amellyel becsapták a trójaiakat, hogy a katonákat bejuttassák a város falai közé. A látogatók a ló másolatát a régészeti lelőhely bejáratánál tekinthetik meg. A legkedvesebb úti beszámolók pedig mindig említést tesznek a falakon ugráló barátságos kis mókusokról.

A trójai háború a görög mitológia, egyszersmind az ókori görög és római irodalom és művészet egyik legfontosabb témája. Történetisége ugyanakkor hosszú idők óta tudományos viták tárgya marad, jövője pedig múltjának még részletesebb feltárásában rejlik.

Római színház, Fotó: Mayer Jácint

Görög történelemmel még itt és itt foglalkoztunk.