Az Amerikáról készült első térkép annyira pontos volt, hogy a kutatókat is ledöbbentette

1929-ben egy német teológus, Gustav Adolf Deissmann az isztambuli Topkapi Palota könyvtárában véletlenül bukkant rá egy különleges térképre, amely teljesen átírta a középkori kartográviáról alkotott ismereteket. Ez egy gazella bőrére készült pergamenen található a híres Piri reisz térképe, amelyet az oszmán tengernagy (reisz) és kartográfus, Ahmet Muhiddin állított össze 1513-ban.

A The Travel cikke azt írja, hogy a dokumentum különlegessége, hogy több mint húsz különböző térkép és hajózási feljegyzés adatait egyesíti, köztük állítólag olyanokat is, amelyeket maga Kolumbusz Kristóf készített, lehetővé téve, hogy meglepően pontos ábrázolást nyújtson Dél-Amerika és Afrika partvidékéről olyan korban, amikor a legtöbb európai példa inkább fantáziadús rajz volt, semmint valós földrajzi ábrázolás.

Piri reisz, vagyis Ahmet Muhiddin oszmán török tengernagy szobra Törökországban. Karamanli86/Wikimedia

A térkép jellemzői és pontossága

Piri reisz alkotása a középkori portolán-térképekhez tartozik, amelyek a kikötők közötti útvonalakat mutatták be iránytűrózsákkal és navigációs vonalakkal, így a hajósok valóban használhatták őket a tájékozódáshoz. Ez a dokumentum a korabeli navigációs eszközök középkori megfelelőjének tekinthető, amely meglepően részletesen és pontosan ábrázolja a világ számos partvidékét, beleértve olyan területeket is, amelyeket ma is nehéz pontosan feltérképezni.

Érdekesség, hogy a munka nem tartalmaz szélességi és hosszúsági köröket, mégis meglepően pontos a partvonalak ábrázolása. A térkép készítője különböző forrásokat használt fel, többek között nyolc Ptolemaioszi, négy portugál, egy arab, valamint egy Kolumbusz által készített térképet is. Ez a források sokfélesége magyarázza annak részletgazdagságát és pontosságát.

Piri reisz térképének egy másolata. Yair Haklai

A dokumentum körül kialakult viták

Az IFLScience szerint a dokumentum egyik legvitatottabb eleme egy olyan földrajzi alakzat ábrázolása, amelyet egyesek az Antarktisz partvidékeként azonosítanak. Ez azért különös, mert az Antarktiszt hivatalosan csak a 19. században fedezték fel, ráadásul jégmentes partvidéket mutat ezen a területen, ami több ezer évvel ezelőtti állapotokra utalna. Ebből következően több elmélet is született, amelyek között szerepel egy elveszett, fejlett civilizáció létezése.

Az egyik legismertebb elmélet Charles Hapgood professzor nevéhez fűződik, aki 1965-ben megjelent könyvében azt állította, hogy a dokumentum egy ősi, repülésre képes civilizáció tudásának gyümölcse, a tudományos berkekben azonban a legelfogadottabb elmélet az, hogy a rajta szereplő földrajzi alakzat a Terra Australis Incognita, egy korabeli, feltételezett, de valójában nem létező déli kontinens ábrázolása lehet, amelyet sok középkori térkép is feltüntetett.

Piri reisz térképe nem csupán egy régi dokumentum, hanem az emberi találékonyság lenyűgöző bizonyítéka, amely megmutatja, hogy az oszmánok hozzáfértek a korabeli legfrissebb navigációs ismeretekhez és feljegyzésekhez, és szakértelmükkel képesek voltak olyan pontos ábrázolásokat készíteni, amelyek meghaladták a korabeli európai kartográfusok szintjét. Bár a dokumentumot körül számos rejtély és spekuláció övezi, a valóság a gondos megfigyelés, a matematikai tudás és a források alapos összevetésének eredménye.

Érdemes elolvasni:

• Ezek a kereszténység legsötétebb ereklyéi
• Felkavaró lelet: az azték toronyban rengeteg gyermekkoponyára bukkantak
• Egy 2000 éves szarkofágban bukkantak hihetetlen leletre a régészek