Ezek voltak a halál leggyakoribb okai a Római Birodalomban
Az ókori Görögországban és Rómában az élet távol állt az általunk elképzelt tisztaságtól és a megfelelő körülményektől. A magas halálozási arány az első perctől kezdve jelen volt, mivel a rossz higiéniai körülmények hozzájárultak a csecsemőhalandósághoz.
A malária egy alattomos, szúnyogok által terjesztett betegség, a Rómát körülvevő mocsaras helyekről indult, hozzájárulva a város lakóit megtizedelő járványokhoz. A malária lappangási ideje néhány naptól egészen akár több évig is terjedhet, az egyik jellemző tünete az akár 41 Celsius-fokos láz, illetve kísérheti fej- és izomfájás, súlyos esetben pedig hasi görcsök, légzési nehézségek, és vérzés is.
A halál angyala a járvány idején Rómában. Wikimedia
Az olyan veszedelmek pedig, mint az antoninuszi pestis és a későbbi bubópestis-járványok, a halál hírnökeként söpörtek végig az ókori lakosságon. A lázon, hidegrázáson, és a gyengeségen kívül a bubópestis jellegzetes tünetei az erősen megduzzadt nyirokcsomók, vagyis a “bubók”. A betegség kezelés nélkül az első tünetek megjelenése után általában 36 órán belül beáll a halál.
Az Ancient Origins cikke szerint itt azonban még nem ért véget a súlyos betegségek listája. A nemi úton terjedő betegségek, amelyeket a rossz higiéniai viszonyok és a tévhitek is elősegítettek, csak egy újabb a szenvedés egy újabb formáját jelentették. A kolera termékeny talajra talált az ókori Róma zsúfolt és nem higiénikus környezetében, és a közös használatú nyilvános létesítmények sem javítottak a helyzeten.
A háborúk is számtalan emberéletet követeltek, például az olyan fegyveres konfliktusokban, mint a pun háborúk és a görög városállamok közötti összecsapások. A túlzott alkoholfogyasztás sem egy modern probléma, de akkoriban gyakran rituális gyakorlatokhoz kapcsolódott, így nem ritkán fokozott bűnözéshez és erőszakhoz vezetett.
Az osztály-, faji és vallási alapon megosztott társadalomban elkerülhetetlenek voltak a személyes összetűzések, amelyek közül sok rablásokhoz, utcai bűncselekményekhez és halálos támadásokhoz vezettek. Ráadásul ez volt az az időszak, amikor a rák néma gyilkosként először jelent meg, amelyet diagnosztizáltak, de a rövidebb élettartam és a fejletlen orvostudomány miatt nem vettek túl komolyan.
Az ókori görögöknek és rómaiaknak kemény életük volt, tele viszontagságokkal, ami a szöges ellentéte annak, amilyennek az ő, modern problémáktól mentes, egyszerű világukat elképzeltük.
Érdemes elolvasni:
