Piszkéstetőről észlelte a magyar csillagász a Föld felé tartó meteoroidot
Egy magyar csillagász, Sárneczky Krisztián észlelte először azt a mindössze egy méteres meteoroidot, amely 2024 januárjában lépett be a Föld légkörébe Németország felett. A Piszkéstetői Obszervatóriumból leadott riasztásnak köszönhetően a jelenség légköri belépését még a bekövetkezése előtt sikerült előre jelezni és dokumentálni.
Magyar csillagász észlelte elsőként
A 2024 BX1 nevű égitestet január 21-én hajnalban vette észre Sárneczky Krisztián a Mátrában működő Piszkéstetői Obszervatóriumban. A gyors észlelésnek köszönhetően az adatokat perceken belül továbbította a Nemzetközi Kisbolygó Központnak (Minor Planet Center), majd a NASA „Scout” rendszerének, amely pillanatok alatt megerősítette: az objektum a Föld felé tart, és órákon belül belép a légkörbe. A rendszer a becsapódás idejét és helyét is meglepően pontosan becsülte meg: a meteoroid 60 kilométerre nyugatra Berlintől izzott fel, majd elhamvadt a légkörben.
A meteoroid körülbelül 14 kilométer per másodperces sebességgel lépett be a Föld légkörébe: ez nagyjából 50 ezer km/óra, vagyis negyvenszer gyorsabb, mint egy utasszállító repülőgép.
A 2024 BX1 meteoroid
Bár a köznyelv gyakran kisbolygónak nevezi az ilyen űrbéli kőzeteket, valójában a meteoroid kifejezés a pontos megnevezés, ha az objektum mérete néhány méter alatti. A mostani eset különlegessége éppen abban rejlik, hogy ilyen kicsi égitesteket rendkívül nehéz időben észrevenni, hiszen gyenge fényük miatt csak a becsapódás előtt nem sokkal válnak észlelhetővé. A 2024 BX1 volt a világon a nyolcadik olyan objektum, amelynek becsapódását sikerült előre jelezni. A nemzetközi csillagászati nyilvántartások kis méretű aszteroidaként tartják számon, de mérete alapján meteoroidnak is nevezhető.
Piszkéstető: kicsi obszervatórium, nagy jelentőség
A Piszkéstetői Obszervatórium a Mátra egyik magaslatán, 944 méteres magasságban működik, és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet részeként a magyarországi csillagászat egyik központja. Bár a nemzetközi űrügynökségekhez képest szerényebb felszereltséggel dolgozik, de mégis kulcsszerepet játszik a globális kis égitest-figyelő hálózatban.
Az obszervatóriumban működő automata és félautomata távcsövek éjszakánként pásztázzák az eget, észlelve azokat az apró, halvány fénypontokat, amelyek potenciálisan veszélyes égitestek is lehetnek.
A Piszkéstetői Obszervatórium nem először kerül a nemzetközi csillagászati hírek élvonalába. Sárneczky Krisztián az elmúlt években már három meteoroidot is észlelt, amelyek később valóban beléptek a Föld légkörébe (2022 EB5, 2023 CX1 és most a 2024 BX1). A kis magyar állomás így világelső az ilyen előre észlelt légkörbe lépések számát tekintve. Ez nemcsak tudományos bravúr, de komoly nemzetközi elismerést is kivívott a magyar kutatóknak.
Piszkéstetői obszervatórium fő kupolája Kép: Fortepan / Kádas Tibor
Egyre fontosabb a bolygóvédelem
Bár a mostani meteoroid mérete alapján nem jelentett valódi veszélyt, az észlelés mégis fontos mérföldkőnek számít a bolygóvédelem terén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) is egyre komolyabban veszi azokat az égitesteket, amelyek potenciális fenyegetést jelenthetnek a Földre. Megfigyelőprogramjaik célja nemcsak az azonosítás, hanem a lehetséges eltérítési technológiák kidolgozása is.
A sikeres előrejelzés azonban csak akkor lehetséges, ha a földi megfigyelőhálózat megbízhatóan működik. Ehhez olyan helyszínekre van szükség, mint a Piszkéstetői Obszervatórium, ahol tapasztalt és elkötelezett szakemberek figyelik éjjelente az eget. A 2024 BX1 meteoroid esete is azt mutatja: A magyar csillagászok is fontos szerepet játszhatnak a világűrből érkező fenyegetések korai felismerésében.
A kiemelt kép illusztráció.
Ez is érdekelhet:
- Magyar nevek a világűr térképén: így lett Magor egy bolygó neve
- Felcserélődtek a Nap pólusai, a tudósok most közelről fogják figyelni, mi történik ezután
