Kemény, határozott beszéddel emlékezett Erdoğan a kilenc évvel ezelőtti puccskísérletre – mi is ott voltunk

Partneroldalunk, a Daily News Hungary tudósítása Ankarából

ANKARA, július 15. — A 2016-os sikertelen puccskísérlet kilencedik évfordulóján Recep Tayyip Erdoğan török elnök rövid, de erőteljes érzelmektől fűtött beszédet mondott a Török Nagy Nemzetgyűlésben, megerősítve kormánya narratíváját az árulással szembeni ellenállásról és nemzeti egységről. A megemlékezés volt az első programpontja annak a háromnapos sajtóútnak, amelyet a Török Köztársaság Kommunikációs Igazgatósága szervezett külföldi újságírók számára olyan kiemelt helyszínekre szervezett hivatalos látogatásokkal mint Ankara és Isztambul, a nemzeti emlékezet megerősítésének jegyében.

Az éjszaka, amikor megremegett a Török Köztársaság

2016. július 15-én a török hadsereg egyik csoportja megpróbálta megdönteni Erdoğan kormányát, elfoglalva fontos infrastrukturális létesítményeket a főrárosban és Isztambulban, köztük hidakat, repülőtereket és az állami televíziót. A puccskísérlet több mint 250 áldozatot követelt, és több mint 2000-en megsérültek, de végül kudarcba fulladt, miután tízezrek vonultak az utcákra a megválasztott kormány támogatására. Az Erdoğan-kormány gyorsan az Amerikában élő hitszónokot, Fethullah Gülent és az általa irányított szervezetet, a FETO-t hibáztatta, és átfogó tisztogatásba kezdett a következő hónapokban és években.

Belülről a nemzeti ellenállás múzeuma

A nap a Július 15. Demokráciamúzeum megtekintésével kezdődött, amely az Elnöki Komplexum területén található. A 2021-ben megnyílt intézmény célja nem csupán a puccskísérlet dokumentálása, hanem annak bemutatása mint Törökország demokratikus történetének meghatározó fordulópontja.

A látogatás során a tárlat gondosan szerkesztett narratíván vezeti végig a látogatót. Az „A puccskísérlet előzményei” című terem bemutatja a FETO szervezet felemelkedését titkosszolgálati és bírósági iratokon, valamint digitális rekonstrukciókon keresztül. Egy installáció segítségével a látogatók kipróbálhatják a puccsisták által használt titkosított üzenetküldő alkalmazásokat is.

Az első nagy török turisztikai workshop Budapesten – képek és részletek ITT

Az „A puccskísérlet éjszakája” szekció a káosz élethű felidézésével szolgál: egy 360 fokos vetítőteremben valós idejű felvételeket és hanganyagokat játszanak le a kritikus órákról. Felszálló vadászgépek zúgása Ankara felett, páncélos járművekkel szembeszálló civilek és vészjelzések hangzanak fel, miközben egy sarokban folyamatosan játsszák a puccsisták hírhedt televíziós nyilatkozatát.

Talán a legmeghatóbb rész a „Mártírok és veteránok” galériája. Itt az elhunytak portréit személyes tárgyaikkal – karórákkal, imamalmokkal, mobiltelefonokkal – együtt állították ki. A „mártírok folyosójának” fekete márványfalán sorakozik a nevük. Egy üvegvitrinben pedig Erol Olçok kampánytanácsadó vérrel áztatott inge látható, aki tizenéves fiával együtt vesztette életét. Interaktív képernyőkön a túlélők és hozzátartozóik vallomásait lehet meghallgatni, valamint Erdoğan elnök FaceTime-on keresztül elhangzott felhívását az ellenállásra.

Az utolsó terem a „A nemzeti akarat győzelme” nevet viseli, és bemutatja a történtek utóéletét: tömegtüntetéseket, letartóztatásokat, perek sorozatát, valamint a politikai rendszer átalakulását egy végrehajtó elnöki modell irányába. A múzeumot Erdoğan elnök falra vésett idézete zárja: „Július 15-e a nemzet újjászületése.”

Erdoğan üzenete: „Megismertük, ki az igaz és ki az áruló”

Később a Török Nagy Nemzetgyűlésben Erdoğan egy imádsággal kezdődő ceremónia után lépett színpadra. Feltűnő volt, hogy több kiemelt vendégeknek fenntartott hely – köztük bíráké, üzleti vezetőké és diplomatáké – üresen maradt, amit a résztvevők halkan meg is jegyeztek. Míg a múltban az ünnepi beszédek gyakran több mint egy óráig tartottak, az idei alig 15 perces volt: tömör, ám hatásos.

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Beszédében az elnök úgy jellemezte a 2016. július 15-i eseményeket, mint „a puszta kéz győzelmét a tankok, repülők és bombák felett”, ezzel erőteljes képet festve a nemzeti áldozatvállalásról. Kritikus hangon szólt azokhoz, akik szerinte haboztak a krízis idején. Necip Fazıl költőt idézte: „A csatornák kettéválnak: az egyikből fény, a másikból szenny árad.” Ezzel egyértelmű határt húzott a hűséges polgárok és a „katonaruhás árulók”, valamint a „bankautomatákhoz szaladó” emberek között.

Erdoğan továbbá kijelentette, hogy a néhai Fethullah Gülen (1941-2024) – akit „vezetőként”, „hazátlanként” és „gödörbe temetettként” jellemzett – nem tudta megosztani az országot.

„A felállított csapdát… népünk rendíthetetlensége, bátorsága és hősies ellenállása semmisítette meg” – mondta az elnök.

Legmarkánsabb kijelentése azonban az volt, hogy „Törökország nagyobb önmagánál”, ezzel a világ különböző pontjain élő török diaszpóra és szövetségesek szolidaritására utalva. Hosszú távú politikai jövőképét is megismételte: szerinte Törökországnak terrormentesnek kell lennie, így lehet majd a 21. század a törökök évszázada, amely biztonságra, gazdasági fejlődésre és a török diplomácia erejére épül.

Az iszlám győzelem jelképe Magyarország felett: Gül Baba sírja a Budai Várban

Jól szervezett, visszafogott ünnepség

Bár az elnöki beszéd érzelemdús volt, maga a ceremónia higgadt és rendezett mederben zajlott. A taps fontos pillanatokban felhangzott, de az általános hangulat kontrollált maradt, a biztonsági jelenlét pedig egyértelmű volt.

Annak ellenére, hogy az esemény szigorú időbeosztás szerint zajlott, voltak spontán pillanatok is. Az egyik újságírónak sikerült néhány másodpercre megközelítenie Erdoğant a beszéd után, és még fotót is készíteni vele, annak ellenére, hogy a biztonsági személyzet megpróbálta elvezetni. Ez is emlékeztetett arra, hogy még egy ennyire megszervezett esemény során is lehetnek spontán pillanatok, amikor nem minden a forgatókönyvek szerint alakul.

A Nagy Nemzetgyűlés épületén kívül csendesebb jelenet idézte meg a helyi hangulatot: több macska heverészett az árnyékos kertek és márványsétányok mentén. Törökország különösen híres a macskák iránti szeretetéről, és ez Ankarában sincs másként. Egy bokor mellett megbújva egy fából készült, házformájú menedékhely állt, sátortetővel – láthatóan egy csíkos anyamacska és két kölyke számára készült. Ez a csendes, de sokatmondó jelenet emlékeztetett a nemzet azon sajátosságára, hogy az állatok iránti szeretet még a leghivatalosabb események mellett is jelen van.

A megemlékezés-sorozat a következő két napban is folytatódik isztambuli nevezetességek – köztük a Boszporuszon átívelő Július 15-i Mártírok hídja – meglátogatásával. Az üzenet pedig továbbra is világos: az Erdoğan-vezette Törökország nemcsak egy meghiúsított puccsként, hanem a nemzeti akarat és politikai átalakulás sorsfordító pillanataként tekint 2016. július 15-ére.

A látogatás első napjáról készült fotó- és videógaléria – benne képekkel az Elnöki Komplexumból, a Demokráciamúzeumból és a Nemzetgyűlésből – alább tekinthető meg.