Brutális áremelés jön: több mint 1000 forinttal drágulhat a cigaretta – érkezik az EU-s szigor?

Az Európai Bizottság drasztikus adóemelési terve komoly vitákat szított az Európai Unió tagállamai között. A javaslat értelmében jelentősen emelkednének a dohány- és nikotintartalmú termékekre kivetett jövedéki adók, aminek következtében Magyarországon akár 1000 forintos áremelkedés is jöhet egyetlen doboz cigaretta esetében.

Egységes adórendszert akar az EU, de tagállami ellenállásba ütközik

A reform célja, hogy egységes minimumadókat vezessenek be minden tagállamban, a dohányzás visszaszorítása és a közegészség védelme érdekében. Az Index szerint a hagyományos cigaretták esetében 1000 szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról 215 euróra nőne a jövedéki adó: ez 139 százalékos emelést jelent. A hevített dohánytermékeknél 108 eurós, a nikotinpárnáknál pedig 143 eurós minimumadó lépne életbe kilogrammonként. Az új szabályozás azonban nem tartalmaz fokozatos bevezetést: a hatálybalépés után azonnal alkalmazni kellene az új, magasabb adómértékeket.

Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Magyarországon a legális fogyasztás csökkenhet, a feketepiac erősödhet

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) szerint az emelés súlyos következményekkel járna hazánkban: egy doboz cigaretta ára legalább 1000 forinttal nőhet, ami megfizethetetlenné válna a fogyasztók jelentős része számára. Az Origo szerint ez elkerülhetetlenül a feketepiac felé terelné a keresletet, és veszélybe sodorná a mintegy négyezer dohányboltot és húszezer munkavállalót. A szivarok és szivarkák esetében még extrémebb változás jöhet: akár 1090 százalékos adóemelés is szóba jöhet.

A KPMG tanulmánya is arra figyelmeztet, hogy azokban az országokban, ahol hasonló adóemeléseket már végrehajtottak – például Franciaországban és Hollandiában – jelentősen nőtt az illegális dohánykereskedelem aránya.

Svédország élesen tiltakozik: szerintük ez szuverenitási kérdés

Az egyik leghangosabb ellenző Svédország, ahol a felnőttek dohányzási aránya mindössze 5 százalék, köszönhetően a szabályozott, de nem túlzottan megadóztatott nikotinpárnák elérhetőségének. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter szerint az új uniós javaslat ellentétes a svéd egészségpolitika ártalomcsökkentésen alapuló elveivel. Ráadásul az új adóterhek nem is a tagállamokat, hanem az uniós költségvetést gazdagítanák, ami tovább fokozza az ellenállást.

Svédország ellenzi a cigaretta és a hasonló termékek adójának megemelését. Elisabeth Svantesson. Fotó: Wikimedia Commons/Belgian Presidency of the Council of the EU 2024

Svantesson úgy fogalmazott: „Az adóbevételeknek a tagállami költségvetéseket kellene erősíteniük, nem pedig az uniós bürokráciát.” A svéd kormány szerint a dohánymentes nikotintermékek, bár nem ártalmatlanok, jóval kevésbé károsak, mint a cigaretta, így a drasztikus megadóztatásuk indokolatlan. Stockholm már jelezte, hogy nem támogatja a tervezet jelenlegi formáját, és más tagállamokat is megpróbál maga mellé állítani.

Egyre mélyülő vita az adószuverenitásról

A jövedékiadó-emelés körüli vita túlmutat a dohánytermékek szabályozásán: egyre inkább a nemzeti adószuverenitás kérdésévé válik. Több tagállam, köztük Magyarország, szerint a Bizottság javaslata figyelmen kívül hagyja a gazdasági különbségeket és társadalmi sajátosságokat, miközben központi irányítással gyengítené a nemzeti kormányok jogkörét. A kritikusok szerint ez nemcsak gazdasági torzulásokhoz, hanem politikai feszültségekhez is vezethet.

Bár a cél (a dohányzás visszaszorítása) önmagában nemes, a tervezett módszer súlyos mellékhatásokkal járhat. A végső döntés még nem született meg, de ha a javaslatot elfogadják, az egész Európában megváltoztathatja a dohányipari és fogyasztási viszonyokat: és nem feltétlenül jó irányba.

Érdemes elolvasni:

• Mennyi alkoholt iszik a magyar? Így állunk a sörrel a többi európai országhoz képest
• 10 ezer éves sör maradványait azonosították régészek

Kiemelt kép: depositphotos.com