Egyre több a veszélyes állat: szúnyogoktól és kígyóktól retteghetünk hazánkban is

Európában egyre hosszabbá és intenzívebbé válik a szúnyogok által terjesztett betegségek, köztük a nyugat-nílusi vírus (WNV) és a chikungunya fertőzések terjedési időszaka a klímaváltozás miatt, figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). A Blikk pedig arról számolt be, hogy rekordszámú kígyómarás történt az Isztriai-félszigeten, ahol még egy tucat ellenmérget sem tároltak eddig.

A klímaváltozás a fő ok

Egészségügyi szakértők szerint a betegségeket terjesztő szúnyogok száma azért nő robbanásszerűen, mert erőteljesen változik Európa éghajlata. Ennek keretében különösen lényeges a hőmérséklet emelkedése, a nyarak hosszának növekedése, az enyhébb telek és a csapadékeloszlás változása – ezek mind elősegítik a szúnyogok szaporodását és ezáltal az általuk is hordozott veszélyes vírusok terjedését.

Pamela Rendi-Wagner, az ECDC igazgatója egy korábbi közleményében úgy fogalmazott: „Európa egy új szakaszba lépett – amikor a szúnyogok által terjesztett betegségek hosszabb, kiterjedtebb és intenzívebb terjedése válik az új normává. Az ECDC szorosan együttműködik minden tagállammal, hogy célzott támogatást és időszerű közegészségügyi iránymutatást nyújtson Európa válaszreakcióinak megerősítéséhez.”

Veszélyes betegségeket terjesztenek már a magyarországi szúnyogok is.

Magyarországon is regisztráltak eseteket

2025. augusztus 13-ig nyolc európai ország összesen 335 nyugat-nílusi láz (WNV) fertőzést jelentett, amelyek közül sajnos 19 halálos volt. Olaszország ennek kapcsán a leginkább érintett állam, 274 megerősített megbetegedéssel. Görögország 35, Szerbia 9, Franciaország 7, Románia 6, Magyarország 2, míg Bulgária és Spanyolország egy-egy esetet jelentett. Első alkalommal jelentettek fertőzést az olaszországi Latina és Frosinone tartományokban, valamint a partiumi Szilágy megyében. Európa ezzel az elmúlt három év legmagasabb WNV-esetszámát éri el, és a szakértők szerint járvány augusztus végén vagy szeptemberben tetőzhet.

Franciaország emellett 111 chikungunya-megbetegedést is megerősített, míg Olaszország hét esetet jelzett. Az esetek elsősorban a déli és délkeleti, tengerhez közeli, melegedő mediterrán klímájú régiókhoz kötődtek. Bár a kontinens belső területein nem jelentettek haláleseteket, világszerte több mint 240.000 chikungunya-lázat regisztráltak idén, amelyek közül 90 bizonyult halálosnak.

Fontos a védekezés

A tagállamok támogatása érdekében az ECDC új iránymutatásokat adott ki a chikungunya-, dengue- és Zika-vírus megfigyelésére, megelőzésére és ellenőrzésére, valamint külön ajánlást tett közzé a nyugat-nílusi vírus kezelésére. Az ajánlások elsősorban azon országok egészségügyi hatóságait segítik, amelyeknek kevesebb tapasztalatuk van a szúnyogok által terjesztett járványokkal kapcsolatban, mint az olyan közép-európai országok, mint Magyarország.

Dr. Celine Gossner, az ECDC Élelmiszerekkel, levegővel, vízzel, utazással és egyéb vektorokkal terjedő betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője hangsúlyozta: „ahogy a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedési mintázata megváltozik, egyre több európai kerülhet veszélybe. Mindez fokozott megelőzést követel, mind összehangolt közegészségügyi fellépéssel, mind a személyes védelem erősítésével. Sürgősen meg kell erősíteni és bővíteni a hatékony és környezetbarát szúnyoggyérítési intézkedéseket.”

Homoki vipera támadások a népszerű horvátországi félszigeten

A Blikk szerint gyors egymásutánban mart meg három embert az Isztriai-félszigeten homoki vipera. Egyiküknek, egy 7 éves kisfiúnak még éppen időben sikerült megfelelő ellátást biztosítani, mert már álltak le a szervei. Néhány napon belül még két hasonló marás történt. Egy 27 éves férfit Labin mellett mart meg a kígyó, ő azonnal kapott ellenmérget, míg egy német turistán szintén marásnyomok voltak, ám neki nem voltak panaszai.

A Blikk szerint a marások 20-30%-a úgynevezett száraz marás, azaz a kígyó nem fecskendez áldozatába mérget. Horvátországban három mérgeskígyófaj él, a homoki vipera, a keresztes vipera és a parlagi vipera. Ezek mellett még 12 kígyófaj él az adriai országban, ám ők  nem veszélyesek. Magyarországon egyetlen mérgeskígyó-faj őshonos, a rákosi vipera.

A hirtelen három marás az Isztriai-félszigeten azért adott okot aggodalomra a hatóságok részéről, mert a félszigeten csupán 11 ellenszérum volt, így gyorsan kellett továbbiakat rendelni. “Nem emlékszünk arra, hogy néhány nap alatt ennyi marás történt volna [korábban]“, mondta a pulai kórház igazgatója, Andrej Angelini.

Mit tehetünk?

Egyfelől ne zavarjuk a kígyókat feleslegesen. Ha mégis találkozunk viperával, akkor ne álljuk el az útját, hagyjuk elmenekülni. Ehhez érdemes egy kicsit zajongani is, miközben hagyunk utat a menekülésre. Ha mégis kígyómarás ér minket, akkor maradjunk a megmart testrészünkkel a lehető legnagyobb mértékben mozdulatlanul, hogy ne terjedjen gyorsan a méreg és hívjuk a 112-t, vagy gondoskodjunk a legközelebbi kórházba való eljutásról, tanácsolja a lap.

Olvass tovább nálunk:

• Gyötrelmes halált okozó kullancsok terjednek hazánkban – VIDEÓ
• Újabb világjárvány fenyeget, Afrikában még az európainál is veszélyesebb kórokozó hódít

Egészség archívumunkért pedig kattints.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary