Régészek a sivatagban találtak rá a rejtélyes tárgyra, amely nem illik bele a kereszténység múltjáról szóló hivatalos elméletekbe.
A sivatagos szigeten talált 1400 éves kereszt alapjaiban változtathatja meg a kereszténység keleti terjedéséről alkotott elképzeléseinket, derül ki a Daily Star cikkéből.
A régészek az Abu-Dzabihoz tartozó Sir Bani Yas szigetén bukkantak rá a rejtélyes tárgyra, amelyen egy kereszt díszeleg. A leleten továbbá látható egy lépcsőzetes piramis is, amelynek formája a Golgotára, Krisztus keresztre feszítésének helyére emlékeztet. A felfedezés arra utal, hogy virágzó keresztény közösség lehetett az arab térségben a VII-VIII. században.
Nem tudtunk róla, hogy élt itt keresztény közösség
A kereszténység jelenlegi tudásuk szerint ebben az időszakban a Földközi-tenger keleti partvidékén, az egykori Mezopotámia területén és Európa egyes részein volt számottevő mértékben jelen, így az a tény, hogy keresztény közösség virágzott a délkeleti Arab-öböl egy szigetén, történelmileg is kulcsfontosságú felfedezés. A hivatalos álláspont szerint ekkoriban az iszlám gyorsan térhódítása, és a kereszténység hanyatlása volt jellemző, azonban a Sir Bani Yas-i közösség megtalálása ennek az elképzelésnek ellentmondani látszik.
„A kereszt minden eleme regionális motívumokat tartalmaz” – húzta alá Maria Gajewska, a kutatás egyik vezetője. Hozzátette: „Ez azt mutatja, hogy a kereszténység ezen a vidéken nem csupán jelen volt, hanem virágzott is, alkalmazkodva a helyi kultúrához.”
Az arab világ nyitottságát bizonyítja?
A felfedezés ráadásul nemcsak a kereszténység terjedésére vonatkozó eddigi tudásunkat bővíti, hanem a vallási együttélés és a kulturális nyitottság fontosságát is hangsúlyozza. Mohamed Khalifa Al Mubarak, az Egyesült Arab Emírségek Kulturális és Turisztikai Minisztériumának vezetője szerint a kegytárgy bizonyítja az Emírségek mély és tartós kulturális nyitottságát, rávilágít továbbá a régió békés vallási sokszínűségének történetére is.
A kutatás során egyéb érdekes leletek is előkerültek, például kerámiák, üvegtárgyak és egy kis zöld üvegpalack, amelyben olajat vagy rózsavizet tárolhattak. A kutatók azt feltételezik, hogy a palack szent ereklye lehetett, amely előtt a hívek imádkozva térdeltek a templomban.
Egyre jobban megismerjük a keresztény világ terjedését
A Sir Bani Yas-i leletek egyedülálló bepillantást nyújtanak abba, hogyan terjedhetett a kereszténység nemcsak a Közel-Keleten, hanem Ázsiában és Indiában is. A felfedezés és a lelet jellegzetességei továbbá alátámasztják, hogy az itt élő közösség valószínűleg a Keleti Egyházhoz tartozhatott.
A kőkereszt közelében található templom és kolostor nyomait először az 1990-es évek elején fedezték fel, és azóta más hasonló leletek is napvilágot láttak a környező országokban, például Iránban, Kuvaitban és Szaúd-Arábiában. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a térségben virágzó keresztény közösség élt még az első évezred végén is, az azonban továbbra sem világos, hogy hogyan és mikor tűnt el teljesen.
Ez is érdekelhet:
Source:
Hogy az Iszlám toleráns vallás lett volna akkoriban ? Hát ezt erősen meg kérdőjelezem ! A dimiket mindig is másodrendüként kezelte az Iszlám. Lásd az egyiptomi koptok helyzetét.