Nemzeti konzultáció dönthet arról, hogy emeljék-e 140–150 km/h-ra a sebességhatárt az autópályákon
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint ideje szembenézni azzal, hogy a magyar autópályákon a gyakorlat rég túllépett a 130 km/h-s sebességhatáron.
Hétfőn, a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott KözlekedésInfó sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány konzultációt indít, amelyben a lakosság véleményét kérik a sebességhatárokról és közúti kérdésekről.
Gyakorlatban magasabb a sebesség
A tárcavezető elmondta, hogy a valós forgalomban sokszor 140–150 km/h körüli a sebesség, így a jelenlegi 130 km/h-s jogi határ elmarad a gyakorlattól. Szerinte bizonyos autópályaszakaszokon emelhető lenne a sebességhatár, de a társadalmi elfogadás kulcsfontosságú.
„A szakma álláspontja szerint erre van technikai lehetőség, azonban az eddigi lakossági vélemény ezt ellenzi” – mondta a közlekedésügyi miniszter a sajtótájékoztatón.
Kitért arra is, hogy a buszok és a teherautók sebességkorlátját is emelnék: a buszok 100 helyett 110 km/h-val, a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók pedig 80 helyett 90 km/h-val közlekedhetnének. Hozzátette, hogy személy szerint azt támogatná, ha a városi forgalomban lassabban, az autópályákon viszont gyorsabban haladnának a járművek, így javítva a közlekedés biztonságát és folyamatosságát.
Magyarországon a legtöbb autópálya sebességhatára 130 km/h, de a valós forgalmi tempó gyakran gyorsabb ennél. Kép: Wikimedia Commons
Nemzeti konzultáció indul
A kormány átfogó nemzeti konzultációt tervez, amelyben a lakosság kifejezheti véleményét az autópályák sebességhatáráról és a KRESZ fontosabb kérdéseiről. „Online felületet indítunk, ahol a lakosság véleményét várjuk a különböző témákban – mondta a miniszter. – A konzultáció a teljes KRESZ-tartalomjegyzékre kiterjed, és a legfontosabb kérdéseket érinti.”
Az átlagsebesség-mérés kérdésére is kitért: személy szerint nem támogatja annak bevezetését, szerinte ez „kellően genyó rendszer”, amely túlzottan szigorú lenne a sofőrökkel szemben. Mégis hangsúlyozta, hogy az emberek véleménye fontos, ezért a konzultáció során a gyorshajtás szabályozásának részleteit is fel fogják tárni.
Érdemes követni a német példát?
A miniszter a német autópályák szakaszos sebességkorlátozásait is említette példaként. Ott bizonyos szakaszokon nincs fix sebességhatár, csak dinamikus szabályozás van, amely a forgalomhoz és az útviszonyokhoz igazodik, így a személyes felelősség kerül előtérbe. Lázár szerint azonban Magyarországon ezt nehéz lenne elfogadtatni, a közlekedési kultúra és az autópark állapota miatt.
„Ennek a rendszernek a kilakítására Magyarországon nincs társadalmi befogadókészség.”- mondta a közlekedési miniszter.
Ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy a városi utakon a lassítás létfontosságú a balesetek megelőzésében. A statisztikák szerint a súlyos vagy halálos balesetek körülbelül egyharmadáért a nem megfelelő sebességválasztás felelős, a leggyakoribb ok azonban továbbra is az elsőbbség meg nem adása.
Szakértők, köztük Tóth Csaba a Levegő Munkacsoport szakértője is arra figyelmeztetnek, hogy a sebességhatár emelése nem csupán technikai kérdés. „A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog – mondta Tóth Csaba a 444.hu-nak. – Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Hozzátette: az, hogy a közlekedési miniszter bizonyos szakaszokon megengedhetőnek tartja a gyorshajtást, más utakra is hatással lehet, és a gyorsabb haladásra ösztönözheti az autósokat. A kormány álláspontja szerint viszont a felelősségvállalás és a valós helyzet figyelembevétele a legfontosabb szempont.
Gyilkosságnak minősítette a gázolást
A miniszter a sajtótájékoztató után kedden a Facebookon is a közúti közlekedésről írt. Kiemelte az Árpád hídi gázolás kapcsán:
„Aki a közutat versenyzésre használja, aki – nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy átlépje a biztonságos közlekedés határait – kikapcsolja a jármű vezetéstámogató rendszereit, vagy aki másokkal szembeni türelmetlenségből veszélyeztet másokat, (…) az a többi közlekedő életére tör. Az ilyen ember kezében a jármű fegyver, ami emberi életek kioltására alkalmas. Ezért tekintem gyilkosságnak az Árpád hídi gázolást” – írta.
Lázár hozzátette, hogy a KRESZ új tervezetét a teljes közlekedési szabályrendszer felülvizsgálata kíséri, így a gyorshajtás és a biztonságos közlekedés kérdése is a konzultáció és a jogszabály-módosítás középpontjában marad.
Ez is érdekelhet:
- Autópálya bővítés: hatalmas dugók várhatók Ausztria felé, az érintetteknek olcsóbb lesz a matrica
- A szeptember 1-jével életbe lépő legfontosabb változások: lakástámogatás, SZÉP-kártya, autópályadíj és még sok más
- Változnak a BKK menetrendjei az iskolakezdéssel
Kiemelt kép: PrtSc / YouTube – Lázár János
