Az Európai Unió különféle intézményeiben ma is zajlik a vita arról, hogy korlátozhatók-e bizonyos állampolgári szabadságjogok a nagyobb biztonság, különösen a gyermekek online védelmének érdekében. Az asztalon egy olyan javaslat fekszik – közkeletű nevén a Chat Control -, amelynek értelmében a hatóságok már azelőtt átnézhetnék a mesterséges intelligencia segítségével az üzenetedet, mielőtt elküldöd. És ez vonatkozna a végponti titkosítással működő szolgáltatókra is, például a Telegramra, a Signalra, vagy a WhatsApp-ra is.
Mit tartalmaz a javaslat és egyáltalán miért van rá szükség?
Abban teljes egyetértés van a tagállamok és talán azok polgárai között is, hogy a gyermekeket mindenképp védeni kell az online (pl. szexuális) zaklatástól és ennek érdekében mindent meg kell tennie a különféle üzenet-, kép-, és videóküldő alkalmazásoknak. A kérdés csak az, hogy miként lehet ezt megvalósítani.
Egyes politikusok – például a Fideszt is magában foglaló Patrióta képviselőcsoport árnyék-jelentéstevője, António Tânger Corrêa – szerint a rendvédelmi szerveket, a nemzetközi együttműködést és célzott nyomozati eszközöket kellene fejleszteni. Ezzel szemben az EU asztalán most egy olyan rendelettervezet fekszik, közkeletű nevén a Chat Control, amely kötelezővé tenné az érintett alkalmazások számára, hogy a felhasználók készülékén, még a titkosítás előtt, egy mesterséges intelligencia-alapú szkenner átnézze az összes küldendő üzenetet, képet, videót és hanganyagot. A cél az, hogy megelőzzék a gyermekek online szexuális bántalmazását, különösen a gyermekpornográf anyagok terjedését.
Persze az ördög itt is a részletekben rejlik, így vannak erős érvek és ellenérvek, valamint laikus szemmel is működőképesnek tűnő megoldások is.
Hogyan működne ez a gyakorlatban?
A Telex cikke szerint a gyakorlatban az Európai Unió létrehozna egy új központot a gyerekek szexuális zaklatása ellen. Eddig az érintett cégeknek önkéntes alapon volt lehetősége tenni ennek megakadályozására, innentől fogva e hatóság felszólítására kellene elemezniük a kockázatokat. Amennyiben jelentésüket elfogadhatónak találja az új szervezet, akkor nem folytatódik az ügy. Ha viszont nem, akkor felderítést elrendelő határozatot hoznának (tehát ezen a szinten nem a kormányok vizsgálódnának). Az Euronews szerint ilyen határozatot tagállami hatóság is kérhetne, ha azt például ellenjegyzi egy bíróság.
Az Európai Bizottság szerint ezek csak a szolgáltatás egy részét vagy a felhasználók egy csoportját érintenék, időben sem terjedhetnének a végtelenségig és csak olyan AI-alapú eszközöket használhatnának a szolgáltatók, amelyeket az új gyermekvédelmi központ “tanított be”. Ha e vizsgálat kockázatokat tár fel, akkor értesítenék az érintett szolgáltatót, egyeztetnének vele és bevonnák a vizsgálatba is. Ezután indulhatna el tehát az elküldött üzenetek átnézése.
A Bizottság szerint az új gyermekvédelmi központ szűrné ki a fals pozitív eredményeket és megakadályozná azt is, hogy a tagállami kormányok visszaéljenek a megfigyelésekkel és más célokból kutakodjanak.
Az Európai Parlament LIBE bizottsága két éve hasonló kiegészítéseket tett: semmiképp sem támogatja az általános ellenőrzést csak a specializált, rizikó alapú megoldásokat.
- Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek
Mi a probléma ezzel a javaslattal?
A Chat Controlra hallgató rendelettervezet első változata még 2022-ben elkészült, ám azóta sem került elfogadásra, ami jól jelzi a vitákat, amelyeket kiváltott.
A talán legfontosabb vitás pont a végpontok közötti titkosítás feltörése. Ahhoz, hogy át lehessen vizsgálni az üzenetet, hátsó kaput kellene nyitni a szolgáltatóknak, de nincs arra garancia, hogy azt nem rúgja be más is. Sokan tartanak ezzel kapcsolatban attól is, hogy az autoriter rezsimek ezen hátsó ajtó segítségével kezdenének el vizsgálódni a különféle, velük szemben kritikus személyekkel, szervezetekkel szemben. Hazánkban volt is erre példa, gondoljunk csak az izraeli kémszoftverek okozta botrányra:
- Újabb izraeli kémszoftver működhet Magyarországon – kormányzati kapcsolat gyanúja merül fel
Az Európai Parlament próbált ezen felülemelkedni. A testület témafelelőse, a jobbközép néppárti Javier Zarzalejos 2023 áprilisában elismerte a titkos üzenetküldés fontosságát értéknek, ugyanakkor a kritikusok szerint a Chat Control javaslat most is tartalmazza a fájlok, képek, szövegek, linkek tömeges átfésülésének lehetőségét.
A legutóbbi, Netzpolitik német civil szervezet által közzétett szövegváltozat szerint is támogatják a titkosítást, de pár mondattal később már arról írnak, hogy észlelhető kell maradjon a jogsértő kommunikáció. Ezért a felhasználónak kifejezett beleegyezését kellene adnia az átfésüléshez, amit megtagadhat, csak akkor nem küldhetne vizuális tartalmakat (képet, videót) vagy linket. Ami persze finoman szólva is módosítaná a felhasználói élményt mondjuk egy Signal vagy Telegram esetében is.
Mi kell az elfogadáshoz?
Minden fontos uniós intézmény rá kell bólintson a végső szövegváltozatra: az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament is. Egyelőre viszont még végső szöveg sincs.
Az Európai Tanácsban ráadásul kettős többség kell: legalább 15 ország, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik. A Telex szerint jelenleg 19 kormány támogatja, de bőven 65% alatti lakosságaránnyal. A TechRadar pedig augusztus végén arról írt, hogy 15 támogató van, 54%-os többséggel, amihez mindenképp kellene még Németország. Az Euronews szerint is 15 támogató van, hatan ellenzik (pl. Lengyelország is), míg hatan még nem döntöttek. Érdekesség, hogy a magyar kormány támogatja a dán szövegjavaslatot.
Az Európai Tanács bel- és igazságügyi miniszterei egyébként októberben tárgyalnak majd, az elfogadás tehát még messze van, mint ahogy a végső szövegváltozatot sem ismerjük, hisz még formálódik. A félelmek tehát egy tömeges megfigyeléstől – egyelőre legalább is – alaptalanok.
További tech híreinkért kattints.
